• szivar
    #455
    "Ennek szerintem semmi köze ahhoz, amiről beszéltünk.
    És már egyszer mondtam, hogy tévedsz. Tökéletesen igazolva van minden kicsire és nagyra is. A számítógéped se működne enélkül."

    Szerintem meg esetleg van. Olyan jópár hozzászólással lejjebb kezdődött a dolog. Szerintem az öreg állításából levonni azt a következtetést, hogy a foton -mint olyan- egyaránt rendelkezik mágneses térrel és elektromos töltéssel is, egy kicsit merész. Illetve elég sok helyen hivatkoznak erre mint tényre szerte a neten. Végül is Maxwell egyenleteiből ez jön ki, ha azt nézzük. Csak a bizonyítása egy kissé meredek.

    Ezen kívül működne, csak nem lenne megmagyarázva 'közérthetően' a tranzisztorok működése. Az elektroncsövek működését is meg lehet magyarázni a fizika segítségével, már akkor is meg lehetett, amikor készültek. Mégis mindig kisérleti alapon készültek el az első mintapéldányok. És ha valamelyik mérnök távozott a csapatból, az magával vitte a csínokat-bínokat, lehetett újra kisérletezgetni, új ötletek után kajtatni.

    Esetleg ha a félvezető alapú lézereket vesszük példának, azok sem teljesen úgy működnek, mint ahogyan a legtöbb előadáson halhatjuk.
    Az hogy milyen modellel írjuk le az adott eseményt, koránt sem azt jelenti hogy az valóban úgy játszódik le, ahogy Móriczka elképzelte. Egyszerűsítve van szinte minden modell, hogy érthető legyen a dolog (és kiszámítható). Ezzel szemben a természet nem igazán egyszerűsít, csak teszi a dolgát. Az hogy a természet melyik részéről vannak sejtéseink, az nem azt feltételezi hogy mindent tudunk, mindent tudhatunk. Csak azt hogy adott 'tiszta' esetre milyen modellt alkalmazunk. De az adott modell kaotikus rendszereknél már csődöt mondhat.

    "Ez így ellentmondás, nem? A kölcsönhatás és a tér nem különböző dolgok, hanem ugyanannak a valaminek más megközelítései."

    Nézőpont kérdése. Mi az a tér? És ahol nincs észlelhető kölcsönhatás az nem tekintendő térnek? Stb,stb...

    "Abból is kijön, de a Michelson-Morley kísérlet is megerősítette."

    Ez utóbbira szoktak hivatkozni, mint amiből Einstein kiindult.

    "És akkor ez mit jelent?"

    Azt hogy matematikailag azt is be lehet bizonyítani, ami lehetetlen :D. Mert ha nem késsel szeleteled, hanem esetleg a vége felé már lézerrel vágod, akkor is elérsz egy szintet, aminél a lézer már nem tudja elszakítani az atomokat egymástól. Sőt, továbbmennék lenti példa folyamán. Ha netán elérsz oda, ahol már csak egy atomod marad, amit meg szeretnél felezni, ott elméletben lehet tovább felezni a tortát, gyakorlatban pedig egy kisebb nehézségbe fogsz ütközni. Le kell győzni a magerőket. Ha netán ezt is sikerül, és csak egy protonod vagy neutronod mnarad, akkor még ott vannak vmi glüonnak elnevezett izék is, amikkel elég nehéz elbánni - mondhatni lehetetlen vállalkozás. Ezért felesleges -szerintem- a végtelennel számolgatni.

    "Nem ott kellene művelődni."

    Néha több kultúrát fel lehet szedni, mint az egyetemen :D.

    "Hogyan oldható meg?"

    Ismét elnézésedet kell hogy kérjem. Rég volt, meg ilyenek. Akkor helyesbítenék:

    Bármely szám négyzete pozitív értékű a formális logika szerint. Ezzel szemben matematikai (asszem geometriai) úton bebizonyítható hogy van olyan szám aminek a négyzete egyenlő mínusz eggyel. Mintha vmi képzetes értéknek lenne ezen szám nevezve.

    "Ha minden számjegy 9, akkor az azt jelenti, hogy komolyan mindegyik. Tehát akármelyiket kiválasztod, az épp 9 lesz. Tehát mindegyik végig 9. Szóval hiába nincs konkrét utolsó számjegy, az attól még 9, mert nem lehet más."

    Ezért sorolgattam azt az utolsó számjegyet...