#50
Ugyan... Én nőttem fel olyan kis faluban, ahol az egyik lakos a saját pár hónapos csecsemőjét fojtotta bele a ház mögötti WC-be. A vadállatok köztünk járnak, csak túl sok cukormázas Hollywood-i sz@rt néznek a fiatalok és azt gondolják, hogy érinthetetlenek. A világ nem egy PC-s játék örökélettel, meg három lehetőséggel, meg save/load opcióval.
Az viszont igaz, hogy a mai világban a hír az akkor hír, ha legalábbis megbotránkoztató, vagy annyira buta, hogy azt már publikálni kell.
Ha fiatal vagy (tizenéves) érdemes kissé kiszakadni a saját korosztályodból, hogy ízelítőt kapj a mostani negyven-ötven évesek érzéseiből. A te világod valamilyen szinten zárt és jól szervezett, legalábbis biztonságot adó.
Képzelj el egy fiatalt, akinek a szülei nem tudnak lépést tartani - vagy nem is informálódnak róla - a "világ fejlődésével", vagy az új társadalmi normák kialakulásával. Míg a fiatal érzékeny és fogékony. Hatalmas konfliktusok alakulnak ki, mivel a társadalom nem tart igényt a nehezebben alkalmazkodó emberekre. És a fiatal gyermek nem tekinti példaképnek a szüleit, mert sikertelennek értékeli a (valóban is az) sikertelenségüket - és persze a szülők is érzik ezt. Látogass el kis hazánk keleti régiójába - ha eléggé érzékeny vagy, fogod tapasztalni, hogy a bulvár ott "készül" a hétköznapokban. DE nem nekik készül - hanem szórakoztatásképpen azoknak, akik fel tudják venni a stafétabotot - mint valószínűleg Te, vagy éppen a szüleid.
-=ZR=-
Ui.: A szülők felemlegetése természetesen nem szidalmazásként hangzott el. Bízom benne, annyi tisztánlátással Te is bírsz, hogy ezt mint példát értékeled. De ha ennek kapcsán megmozdult benned valamilyen ellenérzés, akkor talán el tudod képzelni azoknak az embereknek az ellenkezéseit az iWiW iránt, akiket zavar, ha hozzátartozóik, vagy barátaik kerülnek szóba, azok tudta nélkül - vagy épp saját maguk.
Ui2.: Én nem vagyok vénség - épp egyetem után vagyok - csak épp érzékeny a társadalmi változásokra - méginkább, ha engem érintenek
#50
