Ide jöhet minden Tolkien nyelveiről, de legfőképp a Quenyáról és Sindarinról.
  • KILROY
    #1
    John Ronald Reuel Tolkien a fantasy irodalmi pályafutása során számos nyelvet és írásmódot alkotott meg és helyezte el saját világában (A Gyűrűk Ura, Szilmarilok stb...).
    Ezek közül a legnépszerűbbek a Quenya és a Sindarin, amit Tolkien világában a tündék beszélnek. A többi nyelv: Nyugori (közös nyelv), Khuzdúl – a törpök titkos nyelve, A fekete beszéd és az Orkok nyelve, Valarin – a valák nyelve, Nandorin - A Zöld tündék nyelve, Adúnaic - A númenoriak nyelve, Telerin - A Telerek (Tengeri tündék) nyelve, Doriathrin - A Doriathi beszéd (Lúthien anyanyelve) és az Ó-Ent nyelv. Ez a lista persze korántsem teljes! Írásmódjai: a tünde Tengwar betűrendszer, ami könnyen tanulható, fonetikus; a Certh rúnák, avagy Angherthas Daeron rúnái és a Sarati írás. Meg kell jegyezni, a Sindarin és aQuenya minden idők egyik legszebb nyelve.

    Nyelvek:
    Quenya: A Quenya, vagy nemestünde nyelv Tolkien Professzor kedvence volt, rengeteg időt és energiát fektetett bele megalkotásába, gyakorlatilag 1915-től kezdve élete végéig finomítgatta. A Quenya nyelvre a valódi, élő (vagy holt) nyelvek közül elsősorban a finn és a latin volt nagy hatással. Világos volt, hogy a Professzor egy csodálatosan hangzó, dallamos, ám emellett egy igen nehéz nyelvet akart megalkotni, s ez sikerült is. A Quenya nyelvre jellemző a ragok használata az elöljárók helyett, a szigorú hangtani szabályok, a viszonylag szabad szórend. Elég jól kidolgozott nyelvtan és körülbelül 3000 szavas szókincs áll jelenleg rendelkezésünkre, ami ráadásul egyre bővül, ahogy dolgozzák fel a tolkieni hagyatékot. Így ezen a nyelven talán a legkönnyebb önálló írásokat megalkotni, illetve fordítani. A Quenya nyelvet eredetileg Valinorban beszélték a Noldák és a Vanyák, ám később a Valák is átvették. A Telerin nyelv is a Quenya egy változatának fogható fel. Később, amikor a Noldák Középföldére mentek, Sinda nyelvet beszélő testvéreik alig értették meg őket, mert nyelvük oly mértékben eltávolodott egymástól. Miután azonban Thingol betiltotta a nyelvüket - a testvérmészárlás kiderülte után - a Noldák is a Sinda nyelvet kezdték használni a mindennapos érintkezés során, noha ünnepélyes alkalmakkor saját anyanyelvüket használták. A Quenya így fennmaradt, az emberek közül is számosan beszélték (pl.: Aragorn), ám egyfajta "Tünde-latin" vált belőle. A rövid ismertető után nézzük, hogy mit is találhattok ezen az oldalon. A linkekben nagyon sok site cím van, ahonnan igen hasznos információkat tudhattok meg. Az írásokban már most szép számmal akadnak írások, fordítások, versek, Quenya és magyar nyelven - idővel szószedet, illetve elemzés is készül hozzájuk.

    Sindarin: A Sindarin, vagy Szürke Tünde nyelv volt a legelterjedtebb a tünde nyelvek közül Középföldén, őse ennek is, mind minden egyéb tünde nyelvnek - Quenya, Telerin, Nandorin - a Közös Tünde nyelv volt. Maga a Sindarin szó Quenya eredetű, a Sindar - Szürketündék - szóból származik. Maguk a Sindák saját nyelvüket valószínűleg egyszerűen "Edhellen-nek – "Tündenyelvnek" hívták. A Sindarin nyelvet a Sindák, vagy Szürketündék beszélték, akik nem utaztak ez Valinorba. Nyelvük annyira eltávolodott és megváltozott, hogy amikor a Noldák 3 és fél ezer év múlva visszatértek Középföldére, alig értették meg egymás beszédét. A Noldák könnyen magtanulták a Sindarint, míg a Sindáknak gondjaik akadtak a Quenya nyelvvel. Későbbiekben jobbára csak a Sindarin maradt fenn élő nyelvként Középföldén, főleg miután Thingol betiltotta a Noldák nyelvét. A tündéken kívül az emberek is beszélték a Sindarint, Númenorban széles körben használták saját, (Adúni) nyelvük mellett, később a Sindát jobbára csak a Dúnadánok használták. A Sindarinnak számos dialektusa alakult ki a hosszú korok alatt. A Sinda nyelv eredete 1917-re nyúlik vissza. Jellegzetessége a kelta - elsősorban a walesi – hangzás, amelynek egyik érdekessége a különféle hangzóváltozások – mutációk. Noha nem egyszerű, éppen ez teszi ezt a nyelvet oly széppé és dallamossá.



    Írásmódok:
    Certh rúnarendszer:
    Rúnikus írásmódok (Cirth, Angerthas, Gondolini rúnák) Nehéz összefoglalni ezen módokat, hisz térben és időben egymástól távol keletkeztek. Az első kettő a Cirth és a gondolini rúnák néven jegyzett írásrendszer volt. Az első Cirth kevés jelből áll, valójában le sem fedi a sindarin hangzóit, annyi bizonyos, hogy beleriandi kézművesek találmánya; a certheket konnyen lehetett kőbe, fémbe, fába vésni, mivel egyenes vonalakból épülnek fel. Ezeket a jeleket rendszerezte és egészítette ki Daeron, Thingol dalnoka és tudósa 1350-ben. Az ő rendszerét hivják Angerthas Daeronnak, azaz Daeron hosszú rúnáinak. Ezt az írásrendszert később átvették a törpök, majd az emberek is, sőt, az orkok is a Cirth egy (igen primitív) változatát használták. A jelek egymással szöget bezáró egyenes vonalakból állnak, némelyik felépítése fonetikailag logikus. Lényeges eltérések tapasztalhatók a daeroni rendszerek és a gondolini rúnák közt, eltérően fejlődtek ki és tovább.

    Tengwar írásmód:
    Tengwar Fëanáro (VA 1250)
    A Sarati irásrendszert vette alapul Fëanor a Tengwar megalkotásakor. A Tengwar ábécé 24+12 tengwából, azaz betűből áll, a magánhangzók jelölésére szintén tehtákat használ, melyeket a tengwák fölé kell helyezni. A 24 "alapbetű" felépítése fonetikailag logikus, alakjukból következtethetünk a hangértékre, helyük a rendszerben kötött, bár hangértékük nyelvfüggő. Vízszintes, balról jobbra haladó írásmód. A jelek felvitelére ecsetet vagy tollat használtak. Egyes módokban a magánhangzókat is tengwák jelölik. A Tengwart flexibilitása és logikus felépítése alkalmassá tette Arda bármely nyelvének leírására, emiatt a szabad népek át is vették.

    Sarati írásrendszer:
    Sarati Rúmilo (VA 1179)
    Az (eddig ismert) első írásrendszer, megalkotója a tirioni dalnok és tudós, Rúmil, az Ainulindalë lejegyzője. 28 (+1 feltételezett) karaktert használ a mássalhangzók jelölésére, a magánhangzókat tehták jelzik, melyeket a saratok jobb, illetve bal oldalára helyezünk. A Sarati függőleges tájolású, s balról jobbra ír, kizárólag a quenya nyelv leírására használták, csakis Valinorban. A jelek felvitelére ecsetet vagy tollat használtak. Fonetikus írásmód, egyes karakterek alakja utal az általuk jelzett hang kiejtésére.


    Honlapok:
    http://www.tolkien.hu – Itt további linkeket találsz.
    http://www.elvish.org/
    http://www.uib.no/People/hnohf/ - A legjobb oldal.
    http://parf-en-ereglass.uw.hu/phrases_page.htm – Sindarin oldal.
    http://eldaryon.tolkien.hu/index.php