-
#85864
"Ez emg ahova most jutottatok, hogy a megoldás az h váltsuk le a házigazdát" - én legalább próbáltam tenni valamit azért, hogy megváltoztassuk ezt az egész folyamatot, tudod? Nem bejövök pofázni ide, meg a számat jártatni, és mutogatni emberekre, hogy hova lettek, meg itt ilyenek meg olyanok vannak, hanem össze akartam fogni ezt az egész közösséget. Már az első pár hsz-ből kiderült, hogy ez egy hiú ábránd, mert ahogy elnézem nem sok ember akarja ezt.
"Szóval itt nem a házigazda személyével van a probléma" - te már csak tudod, hiszen fél éve vagy itt. Hányszor is találkoztál Nevano-val? Hm? Hányszor?!! Nem véletlen, hogy a topic ennyire elszállt, és ennyire kinyíltak emberek szemei. Én nem engedtem volna.
És tudod mit veszek észre? Hogy a régiek is csak sírnak, hogy milyen jó volt, de azért, hogy valami változzon, azért a kisujjukat sem képesek mozdítani. Igen. Kurva jó volt régen, tudom, MERT ÉN BIZONY OTT VOLTAM! VÉGIG! És ha valaki felnéz, az azt látja, amit a házigazda megenged, már ne is haragudj.
De tudod mit? Az ilyen sírós, meg a múltba nézzünk vissza emberek miatt ment el a kedvem az egésztől már. Délután még annyi ötletem volt, hogy mit hogyan kéne csinálnom, mit hogy kéne szerveznem, de ez pár óra alatt romba dőlt. Én akartam valamit csinálni, de ehhez egyedül kevés vagyok. Illetve az a pár ember, aki támogat így kevés.
Menjetek szépen el innen, aztán rágódjatok a múlton, hogy milyen jó volt Memph-el meg a többiekkel zúzni régen, és ne is nézzetek a jövőbe, nektek nem érdekes. Ezzel csak az a baj, hogy megtörtetek. Már nem akarok újat, nem akarok változtatni, azt csináltok, amit akartok. Ezt ti tettétek. Kurvára nem ez volt a célom, de már nem érdekel. De minek is törődök én a magyar TDU-s társadalommal? Minek, amikor a nagy része nem akar változni, vagy nem képes a változásra. Teljesen felesleges.
Mivel szánalmasnak, és egyéb ilyen dolognak neveztétek azt, hogy én rohadék mocsok megpróbáljam összefogni a társaságot, így ha én nyernék is HG jogban, lemondok róla, Newlife-e a pálya. Én ilyen emberekkel nem akarok semmit csinálni. Legalább tized annyi lelkesedés lett volna bennetek, mint bennem volt... Na jóvan, elhúztam sörözni, legalább ezzel sem kell törődnöm soha többet.
Viszlát midnenki (és köszi azoknak, akik bíztak bennem, és nem leszólták a változtatásra irányuló lépéseimet)!