DcsabaS#106
Mi az, hogy "egyik sem elég jó magyarázat"?!?
Hiszen nyilvanvalo, hogy az altalam felsoroltak (es meg tobb tovabbi) MIND hatnak, ezert semmi ertelme sincs mindenaron 1 valamit kijelolni, mint "a magyarazatot". (Legfeljebb a sulyozas johet szoba.)
A masik dolog pedig, hogy bar sok csillagasz (es fizikus, matematikus) vizsgalta a kerdest, azt egyaltalan nem allithatjuk, hogy egysegesen jutottak volna barmi ilyen kovetkeztetesre. Kulonosen, hogy mindegyik magyarazati lehetoseg szamos tovabbi kerdest (es ellentmondast) vet fel. Vilagosan kell latni, hogy az idevago elmeletek ha tudomanyosak is (meg ez sem igaz minden esetben), NEM bizonyitottak, es minden oldalrol ketelkedessel kell fogadni oket.
Kerdeseidre:
"-jól mérjük a távolságát a távoli csillagászati objektumoknak?"
Nem tudjuk pontosan. A Hubble-allando erteke nagyon is valtozott az elmult evtizedek soran.
Leginkabb az Ia szupernovak latszo fenyessegebol indulnak ki (mert ezek abszolut fenyesssege elmeletileg mindig ugyanakkora a felvillanasukkor), majd megmerve ezen szupernovak voroseltolodasat, atternek egy masik skalara, amit mar a voroseltolodas alapoz meg. A 2 skalat nehez pontosan illeszteni, hiszen az Ia szupernovakat csak viszonylag kis tavolsagban latjuk, ahol a Hubble-fele voroseltolodas nem tul nagy. Nagyobb voroseltolodasu objektumok (galaxisok es foleg kvazarok) eseteben pedig nem vilagos, hogy a voroseltolodas hanyad reszben gravitacios eredetu.
Meg valami: a gravitacio osszetart eleg nagy rendszereket, tehat nemcsak a Naprendszert, csillaghalmazokat, galaxisokat, de meg galaxishalmazokat is. Ezert az Univerzum valamennyire is szabalyos tagulasarol legfeljebb a GALAXISHALMAZOK KOZOTTI TER vonatkozasaban beszelhetunk.
"-jól mérjük-e a sebességüket?"
A sebesseget a Doppler-effektussal merjuk, a voroseltolodas nagysagabol. Ezt foleg a gravitacios eredetu voroseltolodas hamisithatja meg. Ezert pl. egy galaxis peremvidekenek voroseltolodasat (vagy kekeltolodasat) dontoen nyilvan a Doppler-effektus okozza, egy kvazar eseten (amely feltetlenul nagyon pici es nagy tomegu) mar bizonytalan, hogy mekkora a gravitacios hatas. Pechunkre, a "legtavolabbi" (azaz legnagyobb voroseltolodasu) objektumok kvazarok. Szoval fel van adva a lecke.
"-jól mérjük-e a tömegüket?"
A tomeget csak KOZVETVE tudjuk merni, vagyis inkabb kovetkeztetni ra, kiindulva a geometriabol a mozgasbol, es a csillagok jellemzo meretebol. Szoval ennek is meglehetosen nagy hibaja lehet, es TUDOMANYTALAN, ha ugy allitjak be, hogy pontosan tudjuk.
Megjegyzes:
Az, hogy egy modellszamitas alapjan valamilyen mert mennyisegekbol mondjuk az jon ki, hogy az Univerzum kora 13.714263 milliard ev, meg azt sem jelenti, hogy akar abban biztosak lehetnenk, hogy 13.7 milliard ev. Csak azert erdemes a feltetelezheto szisztematikus hibanal pontosabban szamolni, hogy osszehasonlithassuk a kulonfele modelleket.