Portugál Labdarúgás
-
#64
Öregek, de tudnak futballozni
Szerda este eldől, hogy a portugál vagy a francia válogatott jut-e a döntőbe. A két főszereplő a két rutinos sztár, Luis Figo és Zinedine Zidane lehet.
Sokat sejtet, ha valaki szinte alanyi jogon lesz minden évben hazája legjobb labdarúgója. Márpedig Luis Figo esetében ez a helyzet, jóllehet nem alaptalanul. A portugál aranygeneráció egyik ikonja ő – Rui Costával párban –, ám az már nem a dicső lapokra tartozó tény, hogy 1995-ben a Juventus és a Parma is lebegtetett egy Figo-szignóval ellátott szerződést, ezért pedig kétéves eltiltást kapott Itáliában. Elment hát Barcelonába – nem rossz alternatíva.
Luis Figo
Teljes neve: Luis Felipe Madeira Caeiro Figo
Született: 1972. november 4., Lisszabon
Magassága/testsúlya: 180 cm/75 kg
Klubjai: Sporting (portugál, 1989–1995), Barcelona (spanyol, 1995–2000), Real Madrid (spanyol, 2000–2005), Internazionale (olasz, 2005–)
Posztja: támadó középpályás
Válogatottságai/góljai száma: 125/32
Első mérkőzése a válogatottban: 1991. október 12., Luxemburg ellen (1–1)
Eredményei: Világkupa-győztes (2002), Bajnokok Ligája-győztes (2002), KEK-győztes (1997), U21-es vb-győztes (1991), U16-os Eb-győztes (1989), Olasz Szuperkupa-győztes (2005), olasz Kupa-győztes (2006), spanyol bajnok (1998, 1999, 2001, 2003), Szuperkupa-győztes (1997, 2002), spanyol Szuperkupa-győztes (1996, 2003), Spanyol Kupa-győztes (1997, 1998), Portugál Kupa-győztes (1995), aranylabdás (2000), az év játékosa a World Soccer szerint (2000), az év játékosa a FIFA szerint (2001), az év játékosa az UEFA szerint (2000), az Eb álomcsapatának tagja (2000, 2004), az év játékosa Portugáliában (1994, 1995, 1996, 1997, 1998, 1999, 2001, 2002)
A Camp Nouban aztán valósággal kivirágzott, egy sor nagyágyú oldalán ő is az lett. Az ötévnyi boldogság aztán csúnya véget ért: Figo katalán szempontból a lehető legrosszabb helyre, Madridba igazolt. Igaz, hogy jó pénzt – akkori rekordot, 37 millió fontot – kapott érte a Barca, de ez senkit sem érdekelt a szurkolók közül. Imádottból utált lett. Amikor realosként először játszhatott volna Barcelonában, éppen sérült volt, amikor legközelebb oda szólította a versenynaptár, kapott hideget-meleget, szögletzászlóhoz hajított guminőt, whiskysüveget s malacfejet. A fővárosban azonban senki sem bántotta, amire nem is adott okot, tekintve, hogy Figo élete formájában játszott akkortájt, amit két bajnoki cím és egy Bajnokok Ligája-győzelem is jelez. S csak gyűltek az elnök, Florentino Pérez által galaktikusnak nevezett ászok, jött David Beckham is, így aztán előbb-utóbb szűk lett a hely.
Luis az utóbbi idők egyik legkiválóbb labdarúgója – mondta az angol. – Sok nagy klubban játszott, s mindenhol teljesített is, méghozzá a legmagasabb szinten. Bármely védelemnek képes volt problémákat okozni, ő az a játékos, akire mindig figyelni kell.”
Így volt ez az előző Európa-bajnokságon is, amelyen úgy tűnt, minden a portugálok kezére játszik: a már bőséges rutinnal is felvértezett aranygeneráció otthon nyerhetett volna. De nem nyert, s Figót ez arra késztette, hogy egy ideig ne is húzza magára a bordó mezt. Egy szűk esztendőt töltött önkéntes száműzetésben, ám amikor hosszú sérülése alatt nem játszott Madridban, úgy vélte, belefér még az idejébe a válogatott. Ez akkor még így is volt, utána viszont átigazolt az Interhez, s a most tavasszal záruló idényt végig is zakatolta az első perctől az utolsóig, így nem csoda, hogy a világbajnokság előtt megemlítette, úton a harmincnegyedik születésnapja felé ez talán túlzás. Beckhamnek ehhez is volt hozzáfűznivalója: „Nem is az embertelen teljesítménye miatt félnek tőle, hanem az aurája miatt, ezzel az ellenfelek nem tudnak mit kezdeni.”
Ettől függetlenül vagy éppen ezért Figo az egyik legjobb portugál az idei világbajnokságon, nem mellesleg csapatkapitány – akárcsak Zidane. Két aranylabdás utolsó párbaja következik Münchenben.