Motel
-
#150
Végigolvastam a topicot.
Én nem láttam a filmet, ennek ellenére van véleményem.
Okés, elhiszem, hogy a film szar, mellesleg utálom az ilyen filmeket.
De volt itt egypár negatív vélemény amivel nagyon nem értek egyet.
Pl CsőKujts:
"De most komolyan gyerekek, mit lehet élvezni a másik szenvedésén?"
Ez így szerintem eléggé belemagyarázás. A slasher horroroknak az az alapjuk, hogy olyan megabrutál jelenetek vannak benne, amin az átlag néző szó szerint szenved. A néző nem azt élvezi a filmen, hogy kínoznak egy embert, pont fordítva, undorodik tőle, elviselhetetlen számára a brutális képek látványa! Maga a néző szenvedi végig a filmet! (Nem az edzett horror fanokról beszélek, hanem az átlagos nézőkről)
És itt a lényeg! Az ember azért ül be egy moziba, hogy érzéseket, ingereket kapjon (nevetés, sírás, borzongás, feszültség, izgalom, kínlódás, szánalom, gyűlölet, gondolatébresztés, és persze a fikció utáni vágy). És bizony az ember néha vágyja a félelem, a szenvedés érzését (aki az ellenkezőjét mondja, hazudik, vagy egyszerűen csak nem néz magába). Persze nem a fizikai szenvedésre gondolok, csupán csak a mozik nyújtotta bársonyszék-szenvedésre, az érzésre, ami felingerel minket, ám mindenfajta mellékhatások nélkül. Ez pedig már maga a szórakozás. Az erőszak mindig is része volt a szórakozásnak, és eléggé nagy képmutatásnak tartom, ha valaki az ellenkezőjét állítja. Mégegyszer mondom, nem szeretem az ilyen filmeket, de nagyon ritkán elfogyasztok egyet-egyet. Jobban szeretem ha az effajta film humorral van tálalva (Hullajó, Alkonyattól pirkadatig). Azt az elméletet pedig végképp butaságnak tartom, hogy egy ilyen film kiváltson az emberből bármilyen késztetést arra, hogy embert kínozzon.
Az még lehet, hogy sok ilyen film után az ember ingerküszöbe felmegy és már nincsenek rá akkora hatással a filmben lévő durva dolgok, de az életben ez egészen más.
Azzal egyetértek, hogy ez a Hostel fikció (no persze nem láttam
). Ezt főleg a kelet-európás vitára értem. Lehet, hogy egyesek ezen felháborodtak, meg is értem őket, de ugyanakkor látom a film nyelvezetét is:
amerikai diákok - gazdagság, pompa
Pozsony - lepratelep, vadság, ismeretlenség
Ez egy egyszerű filmfogás. Nem Pozsony a lényeg, hanem az, hogy a kényelmet megszokott csillogó életű ifjak, egy lerobbant, nyomasztó helyre kerülnek, ahol sehol sem találkoznak jó életkörülménnyel. Ez nagyon beárnyékolja a filmet (főleg az amerikaiak számára, hisz nekik készült a film) létrehoz egyfajta nyomasztó, folytogató atmoszférát. Onnantól kezdve semmi sem jó (a ti magyarázataitok alapján). Abban egyetértek, hogy akkor nem kellett volna nevén nevezni a dolgokat, hanem mondjuk csak egy ismeretlen városba kellett volna kerülniük, fene se tudja melyik országba. De én emiatt nem pöccennék be, nem venném sértésnek, hiszen látom, hogy ez egy egyszerű fantázia. Homeless szerint, miszerint ez a valóság, mert ugyebár "Pozsony", most nem tartom helytállónak. Ez igenis egy teljesen fiktív környezet. Mint ahogy Texasban a lerobbant benzinkútaknál embereket darabolnak, pedig az a saját országuk. Szóval ez nem negatív vélemény Pozsonyról, hanem csak egy hangulatkeltő ábrázolás a filmhez. Amikor Hasfelmetsző Jackről nézünk filmet, London mindig sötét, szinte koromfekete és kegyetlen. A Drakula-filmekben az erdélyi hegyek, erdők, mind-mind kísértetiesek, nyomasztóak. Hát itt most Pozsony lepukkant! Mert ez kell ide a rendező meglátása szerint! Aki ezt nem képes elfogadni, az szerintem nagyon szűklátókörű és nem nyitott.
Na hát ennyi lenne a mondanivalóm, igazából nem is magáról a Hostelről beszéltem, hanem a hasonló műfajú filmek eszközeiről, bocs ha sokat zagyváltam.