shabba#16
Többféle címzés van, a unicast esetén point2point kapcsolat van vagyis egyik IP-ről eljut a másik egyedi címre az adatcsomag. Multicastnál point2multipoint jellegű az adatáramlás vagyis egyik ip-ről sok másikra jut el azonos adattartalom. A multicastnak egy speciális formája a broadcast amikor adott szegmensen belül minden végpont megkapja az adatcsomagot.
Ugye ezzel a módszerrel sok szerver és sávszélesség kapacitást lehet spórolni. Hisz ha pl. van egy 40 programos 4Mbps MPEG-4-es tv csomag akkor ott elég maximum 160Mbps kapacitás foglalásra tervezni a rendszert. Vagyis van egy fő szerver ami kiköpi magából ezt az adatmennyiséget a 40 csatornával és multicast szétküldi a fő routereknek- azok szintén multicast tovább az alszegmensbe míg végül a DSLAM-ok uplinjén beesik ez a max 160 Mbps adatfolyam. Ennek az adatmennyiségnek jelenlegi gigabit vagy 10 gigabit infrastruktúrán megoldható a kezelése. Aztán védül a DSLAM a megfelelő csatornákat szétküldi a megfelelő portjain az előfizetőkhöz a szerint hogy ki épp melyik csatornára váltott.
Webcast esetén ahol unicastos a címzés ott ha van pl. 10ezer néző egy időben és mindenki a másiktől függetlenül kapná az adatot akkor az 10ex4Mbps vagyis 40Gbps kapacitást emésztene föl. Ezt mind szerver oldalon kiszolgálni, mind gerinchálózatban továbbítani elég nehéz feladat gazdaságos keretek között.