A probléma az ott kezdődik, hogy az úgynevezett töredezettséget több féle képpen lehet felfogni. Mgpróbálom röviden kifejteni. Tételezzük fel, hogy 1 megás vincsin van 2x 2byte-os file.
Ha ezt én töredezettségmentesítem, akkor annyi a dolgom, hogy a 2 byte-os fájlnál a 2db byte egymás után következzen, hogy a fejnek egy file kiolvasásakor ne kelljen ugrálni. Még 1x mondom !1! fájl kiolvasásánál.
Ha ezt a két fájlt én elhelyezem a vinyó különböző pontján, de mentesítve, akkor az az egyik program szerint 0%-os lesz, a másik program szerint meg 100%-ban töredezett, mivel mondjuk az egyik fájl a vinyó 1/3-án található a másik meg mondjuk a végén. De voltaképpen a két fájl mentesítve van.
Remélem érted mit akarok mondani.
Én azért nem tartom értelmét a FULL ÉRTELEMBEN VETT töredezettségmentesítésnek, mert mondjuk egy adott esetben egy 6 órás munka a rendszermeghajtón egy pillanat alatt kárbavész azzal a mozdulattal, hogy újraindítom a gépet, mivel bejegyzések módosítása, létrehozása, törlése történik meg minden OS-nél bootolás közben (hdd-re telepített, onnan futtatott OS esetében).
Szóval érted mit akarok mondani...
Viszont, ha kisebb rétegek megmaradnak a fájlok között, akkor a fájlok mentesített állapotára nagyobb esély van, hogy megmarad.
Most nincs kedvem rajzolni, tedd azt, hogy egymás mellé teszel 3 db 1byte-os állományt, ez a full mentesítés, a 2.-at törlöd, és a helyébe tegyél be egy 2 byte-osat. MÁRIS TÖREDEZETT mert nem volt annyi rés!
Nem tudom, érhető e :)
Szóval én jobban kitaláltnak találam a "réshagyó" tömörítést az előbb említett példa miatt, mint a FULLT.
#11