#197
1. En alapkent valaszthato dolgokat emlitettem egyseges osszeforrt rendszert.
2. A "linux" fogalom alatt nekem a kernel jut eszembe. Oszinten szolva ennek van a legkevesebb koze a GUI temahoz amirol beszelunk. A WRC dologhoz annyit, pont azert van ennyi fele disztribucio, hogy a disztributor legozzon a kulonbozo felasznaloi igenyeknek megfeleloen, a user meg eldonti, hogy neki melyik a szimpi. Alterntiva van nehany szaz, lehet valogatni.
Az en esetem kifejezetten specialis mert itt en magam szeretem butyizni ezert van nekem "butyizos" disztribem, de mint mondtam, ez izles dolga.
3. A szoftverek amikr tervezik, nem ugy irjak meg, hogy az ablak az ablak allitja elo a hangokat. Ez minden rendszernel igaz, ezert nem rendelheto kulon hangero ertek hozzajuk _ABLAKONKENT_.
A hangokat az alkalmazasok (processzenket csoportosithatoak) allitjak elo, igy alkalmazas szinten kivitelezheto. Jelenleg nincs benne ilyen funkcio, de a felepitesebol adodoan viszonylag egyszeruen kivitelezheto. Ha felmerul egy igeny, jelezni kell a fejlesztocsapatnak es viszonylag gyorsan be is epitik, ha hasznos a funkcio. De, mivel minden eleme azonos eroforrasokbol "taplalkozik" egy ilyen implementaciot meg egy kozphalado programozo is bele tud tenni, ha turelmetlen, majd bekuldi a kodot a fejlesztocsapatnak, akik a kovetkezo kiadasba beepitik. Egyebkent az otlet hasznosnak hangzik, egeszen biztos vagyok benne, hogy beletennek.
4. "okfejtésnek meg az írtam, h azért, mert egyiksem képes igazán kielégíteni a felhasználókat"
Az "okfejtesed" viszont nem igazan mutatja a valosagot. A ket nagy GUI egyenkent is kepes kielegiteni a felhasznaloi igenyeket. Kialakulasuknak viszont tortenete van. Abba az idobe amikor a KDE megjelent, a Trolltech altal kiadott QT licenszelese nem tette lehetove az elterjedeset kereskedelmi szoftverekbe, holott technikailag nagyon is fejlett volt. Mar akkor megoldottak az integralt, beagyazott "beallitasok" kezeleset, amit elvegezhetsz az adott program "beallitas" ablakabol ill. a vezerlopultrol is kategoriakba gyujtve. Ugyanugy szkinezheto volt mint most a winxp, vagy akarmelyik mas os. A legtobb felhasznaloi program mar akkoris letezett ra. Mindez 1997-ben volt. Sokaig ment a vita a Trolltech-kel - akik a grafikus vezerloelemeket biztositottak, hogy valtoztsson licenszet, mert igy nem tud elterjedni. Mivel nem akartak belemenni, igy letrejott a Gnome csapat, akik olyan licensz alatt kezdtek el fejleszteni az ablakkezelojuket, hogy a vallalati szoftverek is tudjanak epitkezni ra. Amikor a Gnome megjelent a QT nem sokkal ra megvaltoztatta a licenszet, igy maris egyszerubb volt a dolog. A gond most ott van, hogy a QT-nek ket licensze van, GPL alatt van alapertelmezesbe, de lehet ra fejleszteni kereskedelmi szoftvert is, ha a QPL licenszet valasztod. Ezzel az a baj, hogy borzaszto draga, igy a Gnome-nak tovabbra is letjogosultsaga van mellette. Amig a QT nem valtoztat a licenszen addig a Gnome-nak lesz mindig letjogosultsaga, hiszen a Novell, IBM, HP, ezekre tudjak leginkabb a vallalati alkalmazasaikat gazdasagosan ertekesiteni. A QT utan komoly licensz dijat kellene fizetni. Az otthoni felhasznalokkal viszont mas a helyzet, hiszen javaresz nyilt forrasu szoftvereket hasznalnak igy reszukrol teljesen mindegy, hogy milyen nyilt licenszu. Amugy megjegyeznem nem hivatalosan, hogy eppen egy olyan szabadszoftveres projekt vezetoje vagyok amely arra hivatott, hogy letrehozzon egy egyseges GUI-t, hogy lehessen fejleszteni a GNU rendszerekre egyseges interfacen keresztul. mivel korabban mar harom ilyen projektbe is reszt vettem eleg gyorsan tudok haladni a fejlesztessel es ha az idom is engedi akkor jovo karacsony kornyeken debutalhat az elso kiadas. errol egyenlore nem szeretnek tobbet elarulni.
#197