#636
Négy teljes mérkőzés, meg 86 perc. Ennyi ideje képtelenek bevenni az ellenfelek Herbert Roland hálóját. Tavasszal háromszor nem került túl a labda a gólvonalon, előtte, még ősszel, visszafelé haladva az időben, a 15. fordulót is nullára nyerte a Pécs.
A Győr II csapata, a 14. fordulóban, a 4. percen ért el találatot, vagyis azóta, 446 játékperc telt el, de senki sem ünnepelhetett találat után, a Pécsi MFC ellenében. Hét óra, valamint 26 perc, nem csekély idő, majdnem egy teljes műszak a "gyárban". Mindez persze Herbert teljesítményén kívül természetesen a védőket, de inkább az egész csapatot is dicséri.
– Öröm ott védeni, ahol az ellenfelek alig lőnek, fejelnek kapura – hárította el a dicséretet Roland. – Szerintem mindez a közvetlen hátsó alakzat, illetve a középpályások érdeme. Ha egy kapus gólt kap, akkor gyorsan túl kell lépnie rajta, de a nagy sorozatoknak sem tulajdonítok különösebb jelentőséget. A lényeg az, hogy minél többször nyerjünk, ahhoz pedig mindenkinek jót kell nyújtania. Az utóbbi időben a sikerek nem maradtak el, ennek mindenképpen örülhetünk.
Jegyezzük meg a nevet: Eugene (Győri ETO II) volt az utolsó szerencsés, aki Herbert Rolandot felbosszantotta. Magyarul tehát Jenő volta az utolsó gólvágó. Nem nagyon, de azért várjuk a következőt.
#636