• dez
    #167
    Azt hiszem, félreértetted a mérleges mondatomat. A mérleg másik serpenyője nem a vallás lett volna (miközben az egyik az egyház [melyik?], vagy fordítva). Hanem arra próbáltam utalni, hogy az egésznek vannak pozitív hatásai is, még ha te ezeket nem is akarod tudomásul venni.

    De ha már előhoztad: megfeledkezel róla, hogy a tudományban kvázi kötelessége mindenkinek mindig a legbizonyíthatóbbnak tartott modelleket elfogadni. (Legalábbis BiroAndras szerint. És nyilván szerinted is.) Mármint a saját területünkön kívül eső területek esetén, és egy adott területen belül csak annak avatott szakembereinek van úgymond joga vitatkozni egymással, ha nem egyértelmű a helyzet. (Mondjuk sokszor nem az.)

    És szerinted a kivülálloknak az egészből a pillanatnyilag legelfogadottabbat kellene bármiféle kritika nélkül elfogadniuk... Ugye amit írtál az államvallássá választott tudományos világképről, és hogy szerinted nincs ezen kívül semmit más mód, amivel a világot jobban megismernénk, stb.

    Ezzel szemben vallásból jópár van, és azokon belül számos egyház, azon belül felekezet, stb., és ezek többé-kevésbé tiszteletben tartják egymás hitét - néhány túlbuzgó papféle, terrorista, stb. kivételével: ezeket hívják fanatikusoknak.

    Nos, a tudományon belül sem gondolja mindenki úgy, ahogy te. Ezek alapján te egy tudomány-fanatikus vagy.

    Idéznék neked valamit: "A racionalitás egyike a tudományos tradícióknak. /8/ Különböző történelmi korokban és társadalmakban különböző racionalitási normák voltak érvényben. Számtalan megismerési módszer létezik, és nincs egy általánosan érvényes metalogika, aminek a segítségével a különböző gondolkodási tradíciókat hierarchiába lehetne állítani. A tudomány kitüntetettsége nem egyéb ideológiánál és más ideológiákkal szembeni felsőbbrendűsége nem megalapozott." (forrás) Nos, ezek után légyszi ne mondd nekem, hogy én vagyok demagóg!

    "Ki állított olyasmit, hogy az induktív/deduktív levezetés megismerési eszköz? Az ismét egy elmélet-felállító, de főleg verifikáló eljárás. Nem tudom mit értesz "megismerési eszköz" szerintem a tudomány maga az."

    Hát nézd, a tudomány a módszer, de a módszereknek eszközökre van szüksége. Amivel elméleteket tudsz felállítani, és még ellenőrízni is őket, az nem egy eszköz a módszer kezében? Szerintem de. (Mint ahogy a kísérletezés is egy ezköz, stb.)

    Nos, mi van pl. akkor, hogy a kreativitásunkkal látjuk, hogy van összefüggés két dolog között, de (még) nem tudjuk induktív/deduktív módon kis lépésekre bontani azt, és/így matematikailag sem tudjuk leírni? Na ezt hívják sejtésnek. Jópár ilyen sejtés van. Egyesek azt választják, hogy úgy tesznek, mintha ezek nem léteznének, nem vesznek róla tudomást, mások meg igen. Mamost, a te tudomány-államvallásodban hogy válogatnád össze, hogy melyeket tekinted valósnak, és melyeket nem?

    "Testen kívüli élmény? Az miért lenne több a sima önmegfigyelésnél, ami teljesen jól kezelhető?"

    Csak az a bibi, ha olyasmit találsz, amit nem tudsz pl. egy fizikusnak bizonyítani, akkor meg vagy lőve.

    "Ezzel mit akartál mondani? Ezzel a focisták is tisztában vannak, de a gond az, hogy itt a kosarasok visítoznak, hogy 1. nevezzék a kosarazást focinak és 2. hadd kosarazzanak ők is a focipályán."

    Nem egészen. A tudományban is több diszciplina van. Tehát a példát így módosítanám: van egy olimpia, és megy a vita, mely sportágak legyenek olimpiai játékok, és melyek nem. (Melyekről fogadjuk el, hogy valamilyen valóságos dolgot vizsgálnak - a saját módszereikkel.)