Magyar Labdarúgó Szövetség és a Liga topikja
-
![[Jakuza]](https://media.sg.hu/forum/avatars/10427091571053517846.jpg "[Jakuza]")
#896
Olvassatok el ezt a cikket ROTFL. :PPP
Ma este abban a "megtiszteltetésben", sőt "kegyben" részesültem, hogy kb, négy órával ezelőtt (most hajnal van) a televízió képernyőjén (m1 csatorna - Sport 7 című műsor) láthattam Kisteleki Istvánt. Az a tény, hogy valaki nem tud viselkedni, és úgy ül le egy tv stúdióba beszélgetni, hogy majdnem "lefolyik" a székről, úgy érzi, hogy a puszta megjelenésével szívességet tesz, és összességében visszataszító benyomást kelt alapvetően nem tartozik a legsúlyosabb problémák közé. Attól, hogy valakinek nem volt gyermekszobája, nem tanították meg viselkedni, vagy nem érzékeli a saját "súlycsoportját", történetesen még végezhet jó munkát. Ritka az ilyen eset, de azért van rá példa. Az a tény azonban, amikor valaki egy szervezet vezetője, elnöke, és az általa képviselt, vagy vezetett szervezetet létrehozó alappal, tehát jelen esetben a labdarúgással, mint sporttal, mint üzleti szegmenssel, mint szórakoztató iparággal, mint társadalmi hangulatot befolyásoló tényezővel összességében nincs tisztában, az már a Rákosi - időket idézi. (Villamoskalauz miniszterek, három elemit végzett állami cégvezetők, stb.) Kisteleki is afféle "szerencselovag", aki ennek az országnak a "Kelet - Nyugat Keresztjére feszítettségéről" fakadó, az egész országra jellemző felemás állapotból sarjadó "vállalkozó", "üzletember", " akarom mondani "businness man". Ő az a fajta példány, hogy valóban hiszi, hogy mind a szerepvállalása, mind pedig jelenlegi állapota, korábbi és mostani lehetőségei kizárólag önmagának, tehetségének, és mérhetetlen tudásának, ügyességének köszönhető. Magyarország amúgy is a kontraszelekció országa. Ebben az országban népszerű Kádár János, aki az ország XX. századi történetének sorsfordító forradalmát hazaárulással leverette, és milliók életét tette tönkre. Ebben az országban tehetségtelennek, tudatlannak lenni erény, sőt érték, követendő példa, és ha lenne olyan fórum, ahol - nem felelősségre vonnák, (isten őrizz!!) - hanem csupán megkérdeznék az illetőt, hogy vajon miért így, és miért nem másképp, akkor arra cinizmus, személyeskedés, hazudozás, fröcsögés, vádaskodás a reakció. És természetesen rasszizmussal vádolás! Hülye eset, szégyellem is hogy szóbahozom. Szoktam nézni (én legalább bevallom) Vágó István Legyen Ön is Milliomos! című műsorát. Az egyik különkiadásban "Győzike és barátai" vettek részt. Egy bizonyos LL. Junior művésznevű cigány származású "zenei előadóművész" a kérdések közötti szünetekben (amikor a sejtelmes zene szól) jól elbeszélgetett a műsorvezetővel. Hosszan elemezgette a zenei stílusokat, az ő cigány (ő a roma szót használta, de én nem tudok lováriul, így a szó helyes magyar megfelelőjét, a több évszázada a nyelvünkben használatos cigány szót használnám) alapokon nyugvó, de világzenei elemeket is felvonultató előadóművészetét. Aztán jött a kérdés; Az alábbiak közül melyik híres énekes énekelt, ilyen és ilyen stílusban, vagy valami hasonló. LL. Junior művész úr kapásból kizárt hármat, hiszen Edith Piaf-ról ő sosem hallott, bizonyára az nem énekes, hanem csak beugratás. Magabiztos volt, és ő érezte, hogy valójában tud. Tehát zenésznek gondolta / gondolja magát, de nem tudja, hogy ki az az Edith Piaf... Ez amolyan "urbánflóris" magabiztosság. Szegény Urbán Flórián! Neki rég valahol Újpest Városkapu metrómegállónál kéne hosszúlépést árusítania a “Lilaszívű Italbolt”-ban a remegő kezű alkoholistáknak "Flóri koktélja" néven eladni a boroskólát 90 Ft helyett 110-ért, hisz' "mégiscsak a Flóri adja, vaze"... És árulhatna még kóbászt is, és akkor mondhatnák az önjelölt bennfentesek:
- Flórikám aggyá’ má’ még egy kis mustárt is. Tunkolni.
És akkor legalább lenne értelme az ő munkájának is. Hiszen egy lecsúszott egzisztenciának “A Flóri barátsága” legalább akkora attribútum, mintha engem a sírjából kikelt Hans Kelsen hívna a mobilomon, hogy mondjam el őszintén, hogy tetszett - e a Reine Rechtslehre, és mit javítanék ki benne. Flóri így legalább egy-két kósza lélek példaképe, “igaz barátja” lenne, és néhányan azt hihetnék, hogy ők bennfentesek. Boldoggá tudna tenni legalább négy – öt embert.
Ehelyett pedig mi történik? LL. Junior “művész úr” lemezt ad ki, “egész nyáron stúdióba’ voltam, és dolgoztam, nagyon dzsanáztam’”, Flóri pedig szakkommentál. És véleményt mond. És mérges, és nem ért egyet, és még nyakkendője is van. Vannak érthetetlen dolgok. Egy “urbánflóri” miért hordhat nyakkendőt? Miért kap publicitást? Hogy lehet az, hogy neki véleménye van? Neki műszálas lila melegítőalsóban (három csíkkal régi adidas emblémával) enyhén borostásan a Blikkel a hóna alatt 04:55-re kéne Újpest Városkapuhoz, a saját kiskocsmájához érkezni, hogy az első metróból kiszálló vendégeknek “Flóri koktélt” adhasson.
Engedelemmel elképzeltem egy amolyan “belső monológot” a mi “megmondó”, “szakértő” emberünktől:
- Lehet, hogy Matthäus világbajnok, és a XX. századi labdarúgás egyik meghatározó, emblematikus figurája, lehet, hogy edzette már a Partizánt is, de alapvetően rossz futballista, és rossz edző. Én, I. Urbán Flórián, magyar válogatott labdarúgó, ABCDEFGHIJKLMOPQRSTUVWXYZ licences EDZŐ, aki majd öt év múlva az UFLORI - 1 rendszámú Hummert vezetem, és lekanyarodok a sugárútról a Sagrada Família mellett, amikor a Camp Nou-ban tartom telt ház előtti edzéseimet, én tudom, hogy mi a labdarúgás. Játszottam osztrák 7. vonalban is, tudom mi a küzdőszellem. És Kovács Kálmán, Léderer Ákos szakértőtársaim is osztják azt a véleményt hogy jó edző vagyok. Még FIFA manager számítógépes játékom is van, de nem tudom elindítani, mert *** a CD, állandóan azt írja ki, hogy Install. Pedig úgy adták el, hogy FIFA. Én meg másik játékot nem akarok játszani, csak “menedzserest”.
De nem szabad urbánflórira kihegyezni az egészet. Ő egy szerencsétlen. Nem is vesztes, ő már áldozat. Mi pedig úgy vagyunk, mint a Fizikusokban a tudósok. Most ki is van bezárva, és miért? És hova? És ki a hülye? Vajon kell- e egy olyan világban élni, vajon hiteles – e egy olyan világ, mondjuk a magyar labdarúgás világa, ahol egy Urbán Flóriánnak nem tetszhet Matthäus, ahol megtörtént esetet felelevenítve Kovács Kálmán azt mondhatja kb. 3 millió ember előtt “szakértőként” a 2002-es vb-n az angol – brazil meccs után, hogy “ Ronaldinho biztos, hogy nem tudatosan lőtte azt a gólt Seamannek, az angol kapusnak kb. a félpályáról szabadrúgásból, hiszen ilyet még én sem tudnék megcsinálni.” Tehát ha Kovács Kálmán nem, akkor Ronaldinho sem tudhatja. Punktum, viszont látásra, jöjjön a reklám. Aztán pedig Csapó Dudi és Hevesi Tamás “szakértők” mondják el véleményüket a catanaccho-ról, illetve elemzik az olasz válogatott két söprögetős játékának mikéntjét, valamint a brazil válogatott játékstílusát. Világos. Mondjuk lehet, hogy Hevesi legalább szereti a focit, ha már nem is ért hozzá. Urbányi Pista sem ért mindig egyet Del Bosque-val, vagy Luxemburgo-val, azonnal észreveszi Mourinho súlyos baklövéseit, amelyek “alapvető hibának” minősülnek itt a Kárpát – Medencében, ködös Albionban pedig az a sok hülye felállva tapsol, mert “nem értenek hozzá”…
Visszatérve a fő csapásirányba itt van Kisteleki, aki úgy egyszerűen lett. Hiszi, hogy ő valaki, hiszi hogy ő, majd rendet teremt. Itt mindenki “megmondó”, “rendteremtő”, “eljáró”, “mindentudó”, mindent előre sejtő. Kisteleki emberpéldány is ilyen. Célja:
2./2005.10.05. számú határozat:
”A Magyar Labdarúgó Liga vezetésének továbbra is az alábbi elvek mentén kell folytatnia tevékenységét: rend, fegyelem, törvényesség.”.
Hú, ezt nagyon megmondtátok. Ez engem egy kicsit az 1949. évi XX. Törvényre emlékeztet, még amikor nem javítottak bele, hanem meghagyták “eredeti, szép” formájában. Azaz a szocialista Alkotmányra. Megsúgom jelenleg is ez a törvény a Magyar Köztársaság Alkotmánya. Amit a legvadabb sztálini időkben alkottak. Kicsit átírták, átjavították, ezt kihúztak, azt beraktak, de a régi maradt. A 49. évi 20-as. Ugyanúgy ahogy régi maradt itt minden. Az MLSZ vezetés, a párttitkárok, a szemlélet, a “tudás”. Alapvetően fertőzött, génjeiben a rothadást hordozó szervezet, hasonló vezetőkkel. Szepesigyuribácsikkal, mezeygyuribácsival, kistelekivel, és még ki tudja hány nívótlan, koszoskörmű, még magyarul is alig beszélő, szerencsétlen szolgalelkű, kiszolgáltatott, pökhendi, a saját kis szemétdombját féltő senkiházival. A magyar labdarúgás, a magyar valóság vámszedőivel. Ingyenélőkkel. Az MLSZ-en és az MLL-en nem kell felháborodni. Olyan, mint az ország bármely más intézménye. Kisteleki lény is olyan, mint az ország más szervezeteit vezető, bitorló lények.
Miért csodálkozunk, ha nálunk Horn Gyula lehetett kormányfő történelmi szerepének ismeretében?! Nálunk egy Gyurcsány Ferenc nevű lény magyar útlevéllel rendelkezhet, szavazati joga van, választható, sőt még kényszergyógykezelés vagy házi őrizet alatt sem áll. E mellett történetesen egy közép -kelet európai ország politikai vezetője a XXI. században. Egy olyan országban, ahol tudatos züllesztés folyik, a valódi értékek eltakarása, ahol mindig mindent csak megnyerni, ajándékként kapni kell és lehet, ahol nem lehet boldogulni kitartással, józan ésszel, szorgalommal, ne adj’ isten becsületességgel. Mit várunk akkor? Hogy a 2012-es EB pályázat győzelem reményében, az abban rejlő hihetetlen gazdasági lehetőségre nem lecsapva nem kezd el mozgolódni a cionista lobby, hogy nem az ő példányukat ültetik oda be? Kevés dolog érdektelenebb Kisteleki bérenc és géntestvérei számára, mint a magyar labdarúgás. Érdekli őket, hogy mi van? Gőzük sincs az egészről. Azt sem tudják, hogy hányadik “kalapból” sorsolták Magyarországot. Azt sem tudják, hogy az U 21-esek csodával határos módon érték csak el a pótselejetzős helyet, gőzük sincs az erőviszonyokról, és az egész labdarúgásról. Nem hogy értékelni nem tudják, de nem is érdekli őket, hogy pornóproducer Pellady úr, különb talán mindnél, hiszen ő úgy szerez pénzt magának, hogy közben legalább a magyar labdarúgáson is segít. Történetesen Matthäus-sal. Őket kizárólag egy dolog érdekli. Ha netán bejön az EB ők legyenek ott elsőként, az ő géntestvéreik csinálhassák a milliárd eurós beruházásokat, ők kapjanak állami támogatást, a futball ürügyén, ők bástyázhassák be magukat még jobban Magyarországra. A szálláscsináló SzDSz nekik szerezzen meg a nagy bizniszt, és a buta, zsíros zakós, csordalelkű, egyenbajuszos MSzP-s elvtársak, pedig elhiggyék, hogy ők is részesei. Ha ez a biznisz bejön, ez nagyobb, mint bármi más. Privatizáltak, eladtak mindent, most már EU pénzekre, és ilyen lehetőségekre kell “cuppanni”. És kit érdekel, hogy az országnak nyereséges- lesz –e? Kit érdekel, hogy erre akár a nemzetgazdaság nagyobb szegmensét rá lehetne építeni, úgy, mint a portugáloknál. Egy a fontos. A focigyűlölő, magyar gyűlölő, “fitymátlan világpolgárok”, akik eddig gyűlölték a focit, gyűlöltek mindent ami kicsit is nemzeti büszkeségre, identitástudatra adhat okot, azok most még egy EB rendezés békáját, és néhány piros-fehér-zöldbe öltözött fiatal látványának a rémségét is lenyelnék, csakhogy legyen pénz.
És ezért kell Matthäsut mondvacsinált indokokkal kirúgni, ezért kell a politikai kampány mellett, ezen a szintéren is kampányolni. Ezért van szükség hegyiivánokra, gyárfástomikra, kistelekikre, akik megmondják a frankót. Ezért folyik bele az önérzetes, magát “szürkeállománynak” tartó, betegesen magyarellenes, extravertált, önmaga szemlélésben tobzodó, elfuserált SzDSz-es műértelmiség, még oly’ szennyes dolgokba is, mint a labdarúgás. Ez a viselkedés egyébként most 180 fokos fordulat az előző évekhez képest. A tehetetlen, szerencsétlen, tudatlan öntömjénező kádárista káderek, a maradványok teljesen szétzüllesztették a magyar labdarúgást. A genetikai és hasonló gazdasági, és vallási alapokon szerveződő öt százalékos, magát liberálisnak valló párt szálláscsináló, züllesztő, magyarság romboló projectjének pedig része volt, hogy szepesigyörgyök, mezeyk, kovácsattilák maradjanak a honi labdarúgás élén. Hiszen, ha szét van verve az egész, akkor nincsen mitől tartani. Elvégre ha egy magyar válogatott meccsen 60 ezren összegyűlnek, himnuszt énekelnek, nemzeti színű zászlót lengetnek, abból még baj is lehet. Még az is lehet, hogy azok az emberek büszkék lesznek magyarságukra, királylindával ellentétben végigéneklik a himnuszt, nemzeti összetartozást éreznek, büszkék lesznek a magyarságukra, könnyezve tapsolják meg a csapatot, és összefognak. Összefognak és 60 ezer lelkes ember, aki magyar zászlókat lenget, azonos célért tud lelkesedni, az már politikai tényező. Az már veszély. Az már nem jó a hosszútávú céloknak. Ott már nacionalizmus van, és az szörnyű. Ezért kellett idejében mindent csírájában elfolytani. Szétverni a magyar labdarúgás bázisát, elkedvetleníteni az embereket, plázákba , McDonald’s-ba, Valóvilágba terelni őket. Ne legyenek érzelmek, ne legyenek gondolatok. Ne legyen nemzeti ünnep, ha játszik a válogatott. Ne legyenek sikerek, mert az veszélyes, összefogásra buzdít. A Női Kézilabda VB döntőjét ne láthassák az egész országban, csak kb. 100. 000 háztartásban: ne, ne legyen semmi ami magyar, ami nemzeti. Minden legyen színes, internacionalista, és világi. És akkor jó lesz. EU zászlókat lengessenek a fiatalok, és a fradi meg újpest szurkolók verjék egymást agyon, rettentsenek el mindenkit a focitól, ami múltjából, kultúrájából, történelmi hagyományaiból adódóan egy országot mozgatna meg. ’95-ben amikor a Fradi bejutott a BL-be mindenki önkívületben volt, még a más csapatnak szurkolók is. Büszke volt mindenki, hogy magyar, hogy fradista, és hogy Littmanen Kecskés ellen játszott. Ez nem volt jó. Ezen változtatni kellet. És ez volt a tendencia egészen mostanáig. Amíg kézzel fogható közelségbe nem került az EB rendezés. Hiszen ha pénzről van szó, akkor az “elvek” (mintha ezeknek a zigótáknak lennének elveik) elmosódnak. Nem baj, legyen EB, csak mi nyerjünk rajta. Erről szól a történet.
És az meg vajon érdekli –e ezt a maffiát, hogy vajon mikor álltak volna szponzorok a magyar válogatott mellé, ha nincs Matthäus? Vajon mikor jött volna el Brazília labdarúgó – válogatottja Magyarországra barátságos mérkőzésre, ha nem Matthäus a szövetségi kapitány?! Nem hiszem, hogy a CBF (Confederacao Brasileira de Futbeol) Rio de Janeiro-i székházában izzadt homlokukat törölgetik a brazil ügyintézők, hogy végre leköthessenek egy meccset. És amikor elfogadták a magyarok ajánlatát, akkor sem Gyepes Gábor brazillá honosításának lehetősége miatt tették, hanem vélelmezhetőleg Matthäus és a pénz miatt. Magyarországon az mindig fájó, ha valaki valami újat, lendületeset, egyedit akar megvalósítani, vagy valósít meg, és ebben sikere van. Pellady Péter sikeres ember, csakúgy, mint Matthäus. Ez fájó, ez egyeseknek nem jó. Hegyi Iván “szakértő” pl. bizonyára jobban örülne Egervári Sanyi bácsinak. Vagy Keszei Ferencnek. És Sanyi bácsi, meg Feri bácsi még föl is nézne rá, mert írástudó, és “olyan híres lapoknak ír”. És Sanyi bá’ vagy Feri bá’ lenne a szövetségi kapitány, és akkor nem lenne gond. Minden maradna a régiben. De így, hogy Matthäusék itt vannak, és próbálkoznak, és akarnak, ez nem jó. Ezért kell megszabadulni Matthäustól, Pelladytól, bárkitől, aki változást akar a magyar futballban. Két fronton harcolni. Egyfelől pozíciókat foglalni az MLSZ-ben, hátha az EB rendezés aranybányáját együtt kaparintják meg a kampósorrú hittestvérek, másfelől ha ez a projekt nem jön be, akkor tovább irtani a magyart, előretolni a buta kommunistákat és prolikat, hogy addig csendben mehessen az üzletelés, a kapcsolatépítés.
És mi meg rekedtre ordíthatjuk magunkat, hogy “Hajrá Magyarok!”