Prof William#38
Csak azt mondtam hogy ha nem döntjök jól romba a civilizációt, vagy ha igen még akkor kb 50-szer fel tudunk fejlődni ennyi idő alatt :)
Az hogy most még semmit sem talaltunk fel a feny folotti utazasra az nem jelenti azt hogy soha nem is fogunk. Elméletileg most is terveznek olyan napvitolrákat, amik a féynsebesség feleére képesek gyorsítani a a hajót.Persze ez nudli a fenyhez képest, de az elméleten már dolgoznak. Kitudja 100-1000 vagy 10 000 év alat mit talalnak ki.
350 éve fedezték fel a távcsövet most meg már a holdra mentünk. Ki tudja mi lessz 350 év mulva.
A fény feletti utazást meg egész komolyan kutatják ma is. Sok elmélet van hogy úgymomd kisapukat kéne alkalmazni.
Az egyik nagyon érdekes elmélet. És elméletileg megoldható, csak technikai fejletség nincs még gozzá a Warp hajtómű. (Nem röhögni, valszeg sok Sci-fit nézett a fetaláló is.)
Na ez hosszú lessz.
Feltaláló: Cris Van Den Broeck a leuveni Egyetem profeszora.
Az ötlet.
Az elmélete Miguel Alcuiber 7-évvel ezelőtti kutatásain alakult.
Az ürhajó előtt kitágítjuk a téridőt, mögötte pedig összezaugorítjuk. Maga a játmű a két téridő eltorzulás közötti buborékban marad, és úgy halad a fénynél gyorsabban, hogy saját téridejében nem szegi meg a jelenleg ismert fizikai törvényeket. Nem lépne fel g-gyorsulás, és az iső is nrmálisantelne, ellentétben a fénysebességnél mért időtorzulásokkal.
Miguel Alcuiber elképzelée elépzelhető volt, csak annyi volt vele a bökkené hogy egy ilyen "buborék" létrehozásához, több energia kell mint amennyi az ismert univerzumban megtalálható. Szóval ez kissé megnehezíti a dolgot.
Cris Van Den Broeck visoznt átszámolta a dolgot és az jött ki hogy mégis megoldható a dolog.
Az új verzió szerint a Warp buboréklétrehpzásához mindössze 1 gramm anitanyag kell. (Na jó ennyit még nem igen tudunk előállítani, de nem kizárt hogy valamikor tudni fogunk. 5 millliárd nagy idő.)
Az alényeg hoyg nem egy nagy hanem egy mikroszkopiku buborékot hozunk létre.
A fizika egy (nem közismert)törvény szerint meg lehet növelni a buborék belsejét, úgy hogy közben fentartjuk annak mikroszkópikus méretét. (Ne kérdezzétek hogyan., el sem tudom képzelni)
Tehát hogy a mikornnyi buborék valjában töb száz méter nagy, miközben csak egy mikronnyi.
Maga a prof is monta hogy az emberiség a közeli jövőben nem igen lessz képes ezt megcsinálni. De mi van a távolival? 1000-10 00 vagy 100 000 -év. Ki tudja mit ki nem találunk addig.
