BiroAndras#144
"Eredetileg az idegrendszer arra készült, hogy a környezeti ingerekre reagáljon. De amint ez megvolt, máris lehetett fejleszteni, hogy képes legyen tanulni (egy tucat neuron már simán képes erre). Szóval nem kellett egyből atomtudósnak lenni."
"Na igen, de már sokkal előbb megjelenhettek volna azok a lények, amik buták, de fixen programozottak."
Miért, nincsenenk ilyenek? Pl. a rovarok mit tanulnak a szüleiktől (többnyire nem is találkoznak velük).
""A legtöbb állat a szülők tanítása nélkül is képes a tőlélésre, csak nehezebben megy neki."
Hát, természetfilmekből nem épp ez derül ki."
Amikor még a szülő védelmére és táplálására rászorulnak, természetes, hogy nem élik túl. De amikor az ember helyettesíti a szülőt, akkor később képesek lehetnek a túlélésre a természetes környezetükben is.
"Na, ez nem egészen így van. A tudat (akármi is az) tanulja meg fokozatosan használni, igénybe venni"
A fizikai struktúrrának is ki kell alakulnia. A tudat semmire sem megy egy félkész aggyal. Pl. amikor az agy fejlődését valami megzavarja (pl. nehézfém mérgezés), a megszülető gyerek véglegesen csökkent értelmi képességű lesz. Egy pontig ez még akár rejtve is maradhat, de súlyos esetben eléggé nyilvánvaló.
"Tévedés: halálig tart, mivel a kapcsolatok folyamatosan változnak."
Sok alapvető képesség fix ütemterv szerint alakul ki a gyerekekben, és viszonylag függetlenül a környezeti hatásoktól, ami genetikai programozottságra utal. Későb már új alapvető képesség nem alakul ki magától, de persze tanulni lehet.