#124
Az utolsó mondatokkal tökre egyetértek, szerintem is az ember minden helyzetben találja meg azt a választ, álláspontot, ami a saját identitásából következik, és ne birkamód álljon egy jelkép mögé.
Ez modjuk persze soxor köpönyegforgatásnak tűnik.
Másrészt amit az elején írtál azt tök máshogy gondolom;)
USA és a stabilitás, hát izé....
Az USA/az amerikaiak(?) identitása az utóbbi 220 évben tökre átalakult, te el tudod képzelni, hogy a számunkra szélsőségesen konzervatív Bush azonosulni tudna pl a 150 évvel ezelötti rabszolgataltó rasszista fehér szélsőségesen vallásos az asszonyokat a politikából kiszorító egyesült államok vezetésével?
Persze, jelképekben! Alkotmány Zászló címer stb.
Aztán annyi.
Nem mondanám, hogy nincs amerikai kultúra, de ez már nem csak az angolszász fehér identitásban gyökeredzik. A hűvós angol identitáshoz jött egy kicsit tüzesebb ír keleteurópai, sokkal tüzesebb déleurópai olasz spanyol, és aztán az afrioamerikaiak. Ha ez szerinted egységes kultúrát alkot akkor az én szemembe elég furcsa elképzeléseid vannak a kultúráról.
Amerikainak lenni nem belső azonosulás kérdése, hanem papír kérdése.
Liszt Ferenc magyar volt pedig nem tudott magyarul sem. Viszont te bármennyire is azonosulsz egy általad elképzelt amerikai ideáltipiussal, mindíg is egyszemélyes közösséget fogsz alkotni! Bármit csinálsz, ha nem kapsz hívatalos papírt te nem tudsz kultúrálisan amerikaivá válni!
Ehhez képest hány európai nemzet van ami más országok fennhatósága alattt élt sínylősött évszázadokig. Aztán egyszercsak létrehoztak egy nemzetállamot.
Te eltudod képzelni ugyan ezt Amerika esetében? Ha veszélyesen meggyengül, megszűnik a szövetségi kormányzat akkor az amerikai álom szetefoszlik, évszázados "stabilitás" ide vagy oda!!!
A "népek nagy olvasztótégelye" csak addig használható amíg arany csöpög ki belőle, ha ez elfogy akkor csak salak marad!
#124