• shabba
    #5
    Tévedsz ott sincs a tanyákon vagy kistelepüléseken szélessáv. De ezeket nem túl jó megtérülési mutatókkal rendelkező területeket a világon mindehol ignorálják és jellemzően a nagyvárosok sűrűn lakott régióira koncentrálnak.

    A német területen ezen nagyvárosokban már eddig is nagy volt a konkurenciája a DT-nek és ez csak nő, ezért kell ott lépnie, ami persze csak tovább növeli a különbségeket és nagyváros és vidéki régió szélessáva között.

    A német piac nagyvárosait már eddig is kispécizték maguknak olyan európai mamut telcok mint pl. a Telecom Italia vagy a kisebb Versatel, de ezen a piacona akar megjelenni a Spanyol Telefonica és a France Telecom is milliárodos beruházásokkal. Márpedig ha nagy a fenyegetettség akkor a DT-nek lépnie kell mert különben piacot veszít. Ehhez pedig be kell ruházni új hálózatra.

    Sajnos a sajtóhírből nem derül ki nyílvánvalóan milyen hálózati infrastruktúrában is gondolkodnak márpedig ezt fontos lenne tudni. Két lehetőség van:

    FTTN, üvegszál a kisközpontokig az előfizetői hurok lerövödítése miatt. Mivel a DSL technológiá távolságban erősen korlátozott ezért a jelenleg jellemzően a telefonközpontokban található DSLAM-okat közelebb kell vinni a fogyasztókhoz. Kisközpontokat, úgynevezett node-okat kell kialakítani amihez optikán elér a szolgálató gerinchálózata és a node-ügyfél közötti távolság a jelenlegi maximum 5km-ről lecsökken 0.5-1.5km közé, minél kisebb annál jobb. Persze minél közelebb kerül az üvegszál az előfizetőhöz a beruházás annál költségesebb, de az elérhető sávszélesség ezzel arányosan nő. A rövid előfizetői hurok távolságokon a modern DSL technológiákkal pl. ADSL2+ vagy VDSL2 viszonylag magas 25-100Mbps közötti sebességek érhetők el.

    Viszont egy ilyen jellegű fejlesztés a konkurencia malmára is hajta a vizet így a DT-nek nem is igazán érdeke egy ilyen fejlesztés, az egyetlen dolog ami mellett szól hogy sokkal olcsóbb(majd egy nagyságrenddel) mint a másik szóba jöhető alternatíva.


    FTTP(az üvegszál egészen a fogyasztók otthonáig van kihúzva) esetén sokkal drágább a beruházás de az elérhető sávszélesség is sokkal magasabb 100-1000 Mbps. Ráadásul ennél a formánál ki lehet lobbyzni, ugyanúgy ahogy amcsiban is megtették a nagy telcók hogy az üvegszáló infrastruktúrájukat ne legyen kötelező megosztani a konkurens cégekkel ahogy az most pl. ADSL esetén törvényi kötelezettségük. Ha ezt eléri a DT akkor az új FTTP jellegű infrastruktúrájával kétvállra is fektette az ADSL nyomuló konkurenciát hisz az optikai infrastruktúrán működő broadbandjének a nyomába sem érhetnek. Egy ilyen lépéssel leverhetné a vérszemet kapott európai telcokók "támadását" a német nagyvárosokban.

    Persze ehhez az kell hogy a telco előre meneküljön ami pedig hatalmas beruházásokat követel meg részéről. Ehhez pedig nagy tőke kell amit vagy eladásokból vagy kockázati tőkebefektetők megnyerésével hitelekből kell finanszírozni.