Isten és az EU
-
Klaus Matefi #166 -------Európa történelme, az emmauszi tanítványokhoz hasonlóan, az Úrral való találkozás felé halad!
Reménységünk oka nem saját képességeinkbe vetett bizalom, hanem a feltámadt Krisztus ígérete!
(II.János Pál pápa Berlinben 1996 június 23.-án, vasárnap az úr angyala elimádkozásakor, jelentette be )
De miért éppen az "úr angyala elimádkozásakor"???--------
Néhány tanulságos idézet:
ÁMÓSZ PRÓFÉTA KÖNYVE
8,9 Azon a napon - így szól az én Uram, az Úr - naplementét idézek elő délben, és sötétségbe borítom a földet fényes nappal. Mt 27,45; Mk 15,33; Lk 23,44-45
8,10 Ünnepeiteket gyászra változtatom, és dalaitokat siratóénekre. Minden derékra gyászruhát huzatok, minden fejet kopasszá teszek, olyan gyászba borítom őket, amilyent az egyszülöttért tartanak. Ilyen keserves nap lesz a végük.
http://www.oecumene.radiovaticana.org/UNG/Articolo.asp?Id=27371
13/02/2005 15.19.33
Pápai áldás a vasárnap déli Úrangyala után
Joaquín Navarro-Valls, a Szentszék sajtótermének igazgatója az előzetes tájékoztatásnak megfelelően szombaton délelőtt az újságíróknak megerősítette, hogy II. János Pál Pápa február 6-án sem mond le az alkalomról, hogy a hívekkel közösen elimádkozza a hagyományos Úrangyala imádságot.
(Talán nem mindenki tudja, hogy az Úrangyala imádságot (latinul: Angelus) a ferencesek kezdték el imádkozni esti harangszó idején, de a XIV. században már reggel, délben és este is imádkozták. Különösen a török veszély idején lett általánossá, amikor III. Callixtusz pápa a nándorfehérvári győzelemért hálaadásként az egész egyházra kiterjesztette a déli harangszót és az Úrangyala imát, amelyet sok helyen már korábban is végeztek.)
http://www.oecumene.radiovaticana.org/UNG/Articolo.asp?id=47046
29/08/2005 10.57.19
„Ahol nem Isten foglalja el az első helyet, ahol nem ismerik el legfőbb Jónak és nem neki hódolnak, ott kockán forog az ember méltósága” – mondta XVI. Benedek pápa vasárnap délben az Úrangyala imádság során.
A Szentatya augusztus utolsó vasárnapján is nyári rezidenciáján Castel Gandolfóban imádkozta a déli Úrangyalát örvendező hívek sokaságával együtt, akik nagy szeretettel és ovációval fogadták az Apostoli Palota erkélyén feltűnő Pápát és tapsaikkal nem egyszer félbeszakították, miközben rövid beszédét mondta az imádság előtt.
A Pápa éppen a német főpásztorokkal találkozva nem sokkal azelőtt, hogy visszatért volna Itáliába, ezt mondta: A fiatalok üzenetet intéztek Pásztoraikhoz és bizonyos szempontból minden hívő emberhez, amely egyben kérés is volt: „Segítsetek nekünk, hogy Krisztus tanítványai és tanúi lehessünk. Ahogy a Napkeleti Bölcsek, mi is eljöttünk, hogy találkozzunk vele és hódoljunk előtte.” Kölnből a fiatalok nagy reménységgel feltöltekezve tértek vissza hazájukba és városaikba, anélkül azonban, hogy szem elől tévesztenék azt a nem kis nehézséget, nem kevés problémát és akadályt, amely korunkban együtt jár Krisztus hiteles keresésével és az evangéliumához való hűséges ragaszkodással.”
A Szentatya ismét csak a német püspökökhöz intézett szavait idézve hangsúlyozta: „Istennek hódolni nem luxus, hanem prioritás. Krisztus keresése legyen szűnni nem akaró vágyakozás minden keresztény számára, a fiatalok, a felnőttek és a pásztoraik számára egyaránt. Bátorítani, támogatni és irányítani kell ezt a keresést.
http://www.communio.hu/sirok/sirok/harszo.htm
Harangszó
"Veletek vagyok mindennap" A déli harangszó figyelmeztet: Munkánk közben is gondoljunk Istenre!
AZ ÚR ANGYALA köszönté a Boldogságos Szűz Máriát,
és ő méhében fogadá Szentlélektől szent Fiát.
Üdvözlégy Mária...
Íme az úrnak szolgálóleánya,
legyen nekem a te igéd szerint,
Üdvözlégy Mária...
És az Ige testté lőn, és miköztünk lakozék.
Üdvözlégy Mária...
Imádkozzál érettünk, Istennek szent Anyja, hogy méltók lehessünk Krisztus igéreteire.
KÖNYÖRÖGJÜNK ! Kérünk téged, Úristen, öntsd lelkünkbe szent kegyelmedet, hogy akik az angyali üzenet által szent fiadnak, Jézus Krisztusnak megtestesülését megismertük, az Ő kínszenvedése és keresztje által a feltámadás dicsőségébe vitessünk. Krisztus, a mi Urunk által. Ámen.
http://www.kapocs.org.yu/vkh09/16deliha.htm
Déli harangszó
Felcsendül kellemes, ismerős hangján a református templom harangja, jelezve a falu aprajának-nagyjának, hogy tizenkét óra van, eljött az ebéd ideje.
De ez a harangszó nemcsak az ebéd idejét jelzi. A történelemben nagyobb, nemesebb célt szolgál. Híven őrzi Hunyadi János győzelmének emlékét a törökök elleni harcban. E győzelem tiszteletére a pápa elrendelte, hogy minden délben megszólaltassák a harangokat, és azóta minden délben megcsendülnek a harangok.
http://www.lutheran.hu/z/honlapok/del/koszonto
Ezzel a lehetőséggel kíván élni a Magyaroszági Evangélikus Egyház harmadát reprezentáló Déli Evangélikus Egyházkerület honlapja, internetes hírlevele, a DÉLI HARANGSZÓ.
Ezzel a céllal és reménységgel szerkesztjük a Déli Harangszót, kérve Isten Szentlelkének, a kommunikáció és kommunió Lelkének áldását és vezetését.
Erős vár a mi Istenünk!
Gáncs Péter püspök
http://www.vigilia.hu/2004/2/tarjanyi.htm
Mindeközben, mivel a harang a tornyokban kapott helyet, tehát magas helyen, úgynevezett társadalmi funkciót is elkezdett betölteni: árvizet, tűzvészt, ellenséges csapat közeledtét egyaránt jelezte a település lakói számára. Egyházi szerepe pedig a mondás szerint ez volt: ,,az élőket imára hívom, a viharfellegeket elűzöm, a holtakat elsiratom,,. A Trienti zsinat után a 16. század közepétől Borromeo Szent Károly milánói előírása terjedt el széles körben: székesegyházban 4–7, plébánia templomban 3, kápolnában 2, koldulórend templomában pedig 1 harangot használhattak. Évszázadok alatt rögzült is a szokásrend: mikor kell az ,,öreg harangnak,,, azaz a legnagyobbnak megszólalnia, s mikor és hányszor csendüljön az úgynevezett lélekharang, jelzőrendszerként tudtul adva, hogy a most elhunyt, akiért imádkoznunk kell, mert Isten színe elé érkezett, férfi vagy nő, avagy gyermek.
http://www.kfki.hu/chemonet/TermVil/tv98/tv9807/harang.html
„VIVOS VOCO
MORTUOS PLANGO
FULGURA FRANGO”
(„Az élõket szólítom,
A holtakat siratom,
A villámokat elûzöm.”)
(Gyakran alkalmazott harang-felirat)
A keresztény emberek életének, mindennapjainak kezdettõl szüntelen kísérõje volt a harangszó. Harang szólított az istentiszteletekre naponta háromszor: hajnalban, délben, este Úrangyalára harangoztak.
A díszítések részben az elkészítés korszakára, helyére jellemzõek, részben arra, hogy milyen vallás templomába szánják a harangot. Például az úgynevezett felsõ koszorú díszlécén a katolikus templomok harangjainál angyalfejes díszítés látható, a reformátusok viszont a kelyhes díszítést kedvelik.
http://www.mozgovilag.hu/2002/11/07%20Agardi.html
„Veszélyben a déli harangszó" főcímmel és „Agárdi Péter indítványa országszerte megrökönyödést váltott ki" alcímmel első oldalas tudósítást tett közzé a Magyar Nemzet 2002. szeptember 2-i száma (Jezsó Ákos nevével jegyezve). A cikk arról szólt, hogy a Magyar Rádió Közalapítvány Kuratóriumának elnökhelyettese (e tanulmány szerzője) - akit e tisztségbe a Magyar Szocialista Párt jelölése alapján választott meg az Országgyűlés - az augusztus 30-i elnökségi ülésen azt kezdeményezte volna, hogy „a jelenlegi formában szűnjön meg a déli harangszó". A cikk szerint „az indítvány a jelenlévők körében nagy megrökönyödést keltett, ráadásul a médiatörvény szerint a kuratórium tagjainak nincs joga beleszólni a Magyar Rádió műsoraiba".
Még ugyanebben a szeptember 2-i lapszámban a Magyar Nemzet felvonultatta Veres András püspöknek, a Magyar Katolikus Püspöki Kar titkárának, Gyulay Endre Szeged-csanádi katolikus megyés püspöknek, Kálmán Attilának, a Magyarországi Református Egyház zsinata világi elnökének és Hafenscher Károlynak, a Magyarországi Evangélikus Egyház országos irodaigazgatójának a tiltakozását. A legutóbb említett személyiség már egyenesen - úgymond - „az egyházakat érintő döntés"-ként értesült az ügyről a laptól, s a harangok sok évszázados integráló és közösségteremtő erejére hivatkozva a nevezett kurátor „javaslatát a jó érzés, a közösségépítés és az emberség elleni fellépésnek tartja". A Magyar Nemzet második lapján az áthúzódó tudósítás új és még egyértelműbb címet kap: „Szocialista támadás a déli harangszó ellen".
Tudomásom szerint 1928. április 1-je óta szól a Kossuthon a Déli harangszó, általában az Egyetemi templomé; időnként, ünnepi alkalmakkor más bel-, sőt külföldi templomoké is.
http://www.mkogy.hu/naplo37/164/n164_004.htm
DR. MAGYAR BÁLINT oktatási miniszter:
Tisztelt Ház! Fél évezredes szokás, hogy a templomok harangjai déli 12 órakor a magyarok nándorfehérvári gyõzelmének emlékét zengik világszerte. A hagyomány szerint a harangszó örömöt hirdet, a jók gyõzelmét a rosszak felett. Ma 12 órakor, amikor ez a harangszó megszólal, gyászra hív egész Európában. Arra hívja fel az emberiség jobbik felét, hogy vésse emlékezetébe a beszlani iskolában elpusztultakat, megkínzottakat, megcsonkítottakat, megalázottakat és megfélemlítetteket, és arra hív mindenkit, aki elítéli a terrort, hogy mutassa ki a közösségvállalását a kegyetlenségtõl sújtottak hozzátartozóival, az elvakultság, a kíméletlenség, a kegyetlenség elszenvedõivel.
Az öröm harangszavát délben a gyász harangszava váltja fel, s erre a hívásra felel egész Európa, válaszol mindenki, aki nem kívánja eltûrni, hogy létjogosultságot nyerjen a földön ártatlan emberek tönkretétele, zavaros, hazug és igazságtalan eszmék nevében.
A déli harangszó és a déli tiszteletadás így adhat új erõt a gyászolóknak és mindazoknak, akik sohasem akarják övéik kiszolgáltatottságát lehajtott fejjel eltûrni, válasz nélkül hagyni. Délben tehát Magyarország felnövekvõ nemzedéke is ezzel zárja a szívébe a beszlani gyermekek emlékét.
Köszönöm a figyelmüket. (Taps az MSZP és az SZDSZ soraiban.)
http://www.mkogy.hu/naplo34/286/2860012.html
DÉNES JÁNOS (független): Elnök Úr! Tisztelt Ház! Engedjék meg, hogy mind az elnök úr, mind a tisztelt Ház figyelmét fehívjam arra, hogy az Országgyûlés tavaszi ülésszakának tizedik ülésnapján, 1993. március 9-én, kedden, a déli harangszó után, azok után, miután Magyarországon és a világon több mint 500 év óta szól a déli harangszó, elismervén azt, hogy a magyarság önvédelme közben egyben védte a keresztény európai és az összemberi kultúrát is, eme közegben tárgyaljuk a jelen, 5109-es számú, a nemzeti és etnikai kisebbségekrõl szóló, Kormány által benyújtott törvényjavaslatot.
http://web.axelero.hu/vasiszem/2002/03/szellt.htm
AMIÉRT DÉLBEN A HARANG SZÓL
(A DÉLI HARANGSZÓ TÖRTÉNETE)
Hazánkban általánosan elterjedt felfogás szerint a déli harangozást az 1456-os nándorfehérvári (ma Belgrád) győzelem emlékére rendelte el III. Callixtus pápa. Ezzel szemben külföldön ezen indítékot nem ismerik, sőt egyes a magyar feltételezést kisajátítónak, nacionalistának ítélik. A szerző előbb a harangozást, mint szokást, továbbá a nándorfehérvári csata jelentősségét ismerteti.
Vizsgálódásai alapján másokkal együtt ő is megállapítja, hogy a déli harangkondítást elrendelő bulla 23 nappal a csata előtt kelt, a török veszély ellen (a csata sikere érdekében) buzdította imára a keresztényeket.(!!!!)
Ám a csatában aratott győzelem híre előbb, vagy a bullával egyidőben ért Budára, így joggal feltételezhető, hogy hazánkban a déli harangszó már kezdettől a nándorfehérvári győzelemre emlékeztetett.
http://mek.oszk.hu/02100/02115/html/2-1077.html
– A harangozáshoz számos hiedelem fűződik. Pl. a → boszorkányokat arról is fel lehetett ismerni, hogy a déli harangszókor a seprővel bírkóztak, viaskodtak vagy arról, hogy karácsonykor az éjféli mise idején csak a harangozás után mentek be a templomba (mert a néphit szerint odabent nem hallgathatták a harangszót). A → halál előjelei között is említik a harangozást.
http://www.magyarorszag.hu/hirek/kozelet/osszefogas20040430.html
A miniszterelnök elmondta, a déli harangszó nemzeti dicsőségünk jelképe, ősi tett, amellyel a magyarok járultak hozzá az európai örökséghez. Medgyessy Péter elmondta: egykor lélekharang volt, amely azokért a magyarokért szólt, akik 1456-ban Nándorfehérvárnál megvédték Európát. "Ma mást is jelent ez a harang, amelynek a megkondulása - jelképesen - most megint egész Európában hallatszik
. Most nem a magyarokért, most a magyarokról szól" - mondta a miniszterelnök.
MTI 2004. április 30., péntek
http://sopron.hu/intranet/harangtortenet/magyar.html
A liturgikus harangszó Németországban az evangélikus és a katolikus egyház törvénye szerint
Alkalmazását a letûnõ keresztény antik világban és a kora középkorban a szerzetbeli élet számára liturgikusan szabályozták. Innen vette át a világi klérus és a plébániatemplomok liturgikus használatra.
Ezt, mint reggel, délben és este imára szólítót, mint Sanctus, mint Pater noster és mint lélekharangot alkalmazták, valamint vasárnapi harangszóként.
http://users.bart.nl/users/nickl/ume-303.html
Ünnepelt az egész kereszténység, a pápa még júniusban elrendelte a déli harangszót, imádkozás végett a keresztes vitézek győzelméért, de mire ez a rendelkezés célba ért, már megtörtént a világraszóló győzelem.
Igy íródott be a történelembe, hogy a déli harangszó az egész keresztény világban hirdesse a török felett aratott győzelmet. Ezen dicső nap emlékére ma már a déli harangszó Magyarországon kívül sajnos másutt nem kondul meg.
Hunyadi Jánosnak a törökverő hősnek a pápa fejedelmi koronát akart küldeni, de a táborban kiütött pestis járvány elvitte őt és Zimony várában húnyt el 1456. augusztus 11-én.
http://sopron.hu/intranet/harangtortenet/magyar.html
Déli harangszó
Európa földjén új hatalom jelent meg 1356-ban, amidõn Szulejman, az oszmán törökök szultánjának fia, seregével Kisázsiából a Dardanellákon átkelve elfoglalta Galipoli - ma Gelibolu - városát. Innen kiindulva a törökök néhány évtized alatt hatalmas területet foglaltak el a Balkánon és 1390-ben már a magyar végekre is betörtek. Az 1451-ben trónra lépõ II. Mehmed szultán csak fokozta az expanzív politikát. Konstantinápoly elfoglalását (1453) követõen nagy erõvel szervezkedett újabb hódításokra. 1456 tavaszán már híre érkezett annak, hogy a szultán nyáron a magyarok ellen indul. III. Calixtus pápa felismerve a keresztény Európát fenyegetõ veszélyt 1456. június 29-én bullát bocsátott ki, amelyben felhívta erre a népek figyelmét, keresztes hadjáratra szólítva fel a fejedelmeket, valamint imádkozásra a papokat, de a híveket is.
Elrendelte többek között, hogy a török veszély elhárítása érdekében minden nap délután három és az esti ima (a napnyugta) között félórás idõközben hívják a harangok egy Miatyánk és egy Üdvözlégy elmondására az embereket.
Közben a szultán a seregével már útra kelt és július 4-én Nándorfehérvár alá érkezve, megkezdte a kulcsfontosságú vár ostromát. A Hunyadi János és Kapisztrán János vezette keresztény seregtõl azonban súlyos vereséget szenvedett.
A gyõzelem híre nem maradt hatástalan. A kortársak azt az ima erejének tulajdonították. A diadal emlékére, egy évre rá, 1457. augusztus 6-án III. Calixtus pápa elrendelte Urunk színeváltozása ünnepét(###).
VI. Sándor pápa az 1500. június 1-én kiadott bullájában ismét felhívta a török veszélyre Európa figyelmét, ismételten elrendelte a harangozást mindörökre, az év minden napján.
(###)
http://www.communio.hu/plebania/dolgozo/szentek/0806.htm
augusztus 6
Urunk színeváltozása
* Dán 7,9-10.13-14 v. Pét 1, 16-19 - Mt 17, 1-9
* A Tábor-hegyi megdicsőülés ünnepét eredetileg csak a keleti keresztények ülték meg.
Jézus megdicsőülésének helye, a régi hagyomány szerint, a Tábor-hegye volt. Ide ment fel három tanítványával: Péterrel, Jakabbal és Jánossal.
(###)
http://www.communio.hu/plebania/dolgozo/magveto/szineval.htm
Urunk színeváltozása
A Szentírásban sokszor olvassuk, hogy Jézus megparancsolja apostolainak: "senkinek se beszéljetek arról amit láttatok:" A mai ünnepen ugyanezt olvassuk. Felmerül bennünk a kérdés, hogy Jézus miért adja a hallgatás parancsát az apostoloknak?
Hogy kicsoda valójában Jézus csak a kereszthalál és a feltámadás tükrében értjük meg. Addig nem!
A színeváltozás csodája megerősítette a tanítványokat, hogy akit követnek az valóban a Megváltó.
(###)
http://www.communio.hu/hitvallas/hitv0308/hitv030811.htm
Mit is jelent számunkra ez az átváltozás, a színeváltozás? Nem mást, mint lelki átalakulást. A színében megváltozott, megdicsőült Jézus ugyanis képe és szerzője annak a kegyelmi átváltozásnak és átalakulásnak, amely a megigazulás révén bennünk is végbemegy. A Tábor hegy a dicsőség fényével a Golgota hegyének ellenképe. Az Úr Jézus azt akarja, hogy a sötétség órájának beállta előtt tanítványai elővételezzék az örök boldogság előízét. Csak így képesek Jézussal együtt továbbmenni, a szenvedésbe és a halálba. A színeváltozás jelenete segít nekünk is megérteni: ha Jézussal együtt szenvedünk, akkor vele együtt meg is dicsőülünk. A Tábor hegy ugyanis előképe, elővételezése annak a természetfeletti megdicsőülésnek, amely Jézus föltámadásában és majd a mi föltámadásunkban megy végbe.
(###)
http://www.ujember.hu/levkuld.php?ev_szam=2004&honap_szam=08&cikk_szam=24
2004. aug.-szept. V. évf. 8. szám
http://magazin.ujember.katolikus.hu/Archivum/2004.08/24.html
Tábor-hegyrõl Golgotára
Urunk színeváltozása és a Szent Kereszt felmagasztalása
Az idõ és az örökkévalóság partját köti össze Urunk színeváltozásának és a Szent Kereszt felmagasztalásának ünnepe. Negyven nap - egy érett, emberi tapasztalás ideje - választja el egymástól a két ünnep dátumát (augusztus 6. - szeptember 14.), ezzel is jelezve, hogy Krisztus dicsõsége, borzalmas kereszthalála és diadala összetartozik...
Az elsõ ünnep kialakulása a magyar történelemmel is kapcsolatban van: III. Callixtus pápát a nándorfehérvári csata elõtt egy évvel választották Szent Péter székébe. A hetvenhét éves pápa azonnal felismerte a török elleni harc világtörténelmi feladatát.
A tábor-hegyi színeváltozás mindazok életén keresztül folytatódik a világban, akik komolyan veszik a mennyei Atya szavát, és Jézust hallgatják: átváltozott családok, hitvesi és gyermek-szülõ kapcsolatok, Jézustól átváltoztatott munkahelyi légkör... Közös jellemzõjük, hogy Jézus állítják életük középpontjába, nemcsak az öröm, hanem a szenvedés és a megpróbáltatások, a keresztek idején is. Kívülállók talán kíváncsian megkérdik: Miért van az, hogy nem esnek kétségbe az elsõ kudarc alkalmával? Miért, hogy nem akarnak rögtön válni, nem kiabálnak, nem rohannak a visszafordíthatatlan felé? Mert tudják, hogy a Tábor-hegy nem végállomás. Onnan még messzebb visz az út: le a síkságra és föl egy másik hegyre, a Golgotára. Ezt az utat pedig nem egyedül, hanem Jézussal teszi meg minden ember.
Egy biztos pont: Jézus keresztje
Többek között ezért is összetartozik Urunk színeváltozásának és Szent Kereszt felmagasztalásának ünnepe.
--------[Ne felejtsük el, hogy:
[b]1453.01.10. 01:53 UT +1.00 Straßburg
Nap-Hold konjunkció:29,1° Bak; -Uránusz oppozíció:28,5° Rák; -Mars quadrat:3,1°Bika; -Szaturnusz oppozíció:0,5°Skorpió[/b]
-Rosslyn Kápolna építésének motivációja!
-Ausztria föhercegség lesz.
-Machu Picchu építése Viracocha (a Teremtö Isten) tiszteletére!
-A törökök elfoglalják Konstantinápolyt, ez a Kelet-Római Birodalom bukását jelentette!
-A Torinói Lepel a Savoyai herceg tulajdonába megy át!
-Vége a Százéves Háborúnak!
-Johann Valentin Andreae: Chymischen Hochzeit Christiani Rosencreutz Anno 1459
1459 = "Christiani Rosencreutzot egy király 1459-ben lakodalomra hív a kastélyába, és ott megismerkedik a mágikus tudományokkal! (=1453!!!)]-------
http://www.freeweb.hu/flag/tortenelem/papnori/deliharangszo.htm
Kapisztrán Szent Jánosról, minden magyar embernek az jut az eszébe, hogy a híres törökverőnek, Mátyás király apjának, a nagy hadvezérnek, Hunyadi Jánosnak volt a ’jobbkeze’ a Nándorfehérvár-i ütközetben. Mindenkinek ez jut eszébe, kivéve talán magát a szentet, aki az 1400-as években, inkább az inkvizíciós perekkel volt elfoglalva, mintsem a török veszedelemmel.
1450 körül, Sziléziában, ahol Kapisztrán-t, a ferences szerzetest hívták meg főinkvizítornak az eretnekek, főleg zsidók ellen, ténykedése folyamán, szinte minden zsidó elhagyta a vidéket. Akik szerencsétlenségükre, nem így cselekedtek, azok testéről vasfogókkal szaggatták le a húst, 4 részre vágták a maradék tetemet, azt a keresztutakra függesztették ki, elrettentésül.
Ilyen múlt után érkezett Kapisztrán Szent János, Nagy-Magyarországra, ahová
V.László király hívta meg 1452-ben. Az inkvizítor azonban, nem akart a pogány török ellen harcra kelni, mert szemében, a törökdúlás nem volt más, mint Isten büntetése a vétkekért!
Prédikált viszont az eretnekek ellen ! Minden MAGYAR eretnek volt, álláspontja szerint, aki nem a római pápát követte.
V.Miklós pápa, követet is küldött utána, hogy nem kapott most inkvizítori kinevezést, és ne ezzel, hanem a török elleni harc megszervezésével foglalkozzon!
Ugyanis a pápa, keresztes hadjáratot hírdetett a török ellen, de csak miután 1453-ban, a török seregek bevették Konstantinápoly-t (= a kelet-római császárság fővárosa) Bécsújhely-en kellett volna a fejedelmeknek gyülekezniük, hogy a részleteket megbeszéljék, de senki sem jelent meg jóformán, mindenki csak követet küldött, maga a pápa is!
Budán, Kapisztrán hírdette ki a keresztes hadjáratot, felolvasta a pápai bullát. A pápa böjtöt és bűnbánatot rendelt, délben 3-szor, fél órás szünetekkel harangszó emlékeztette erre az embereket. Ez volt, az ’eredeti’ déli harangszó.
http://www.bjg.hu/tanarok/tortenelem/tortMK/kovi/ev2magyar.html
1456 június 29. - III. Callixtus pápa elrendelte, hogy minden templomban délben harangozzanak és könyörögjenek a hívek.
http://bikini.web.elte.hu/videk/ecstva/index_az_egri_del.htm
A 18. sz. végén minden nagyobb város saját helyi ideje - sok helyen a napórai helyi idő - szerint számította az időt. Valószínűleg Egerben a meridiánon áthaladó nap-kép szerint szabályozták a "polgári idő óráját".
1891-től gyakorlatilag az egész világon az un. zónaidő rendszer használatos. Magyarország a Közép-európai idő-zónához tartozik, amelyhez képest az egri középdél 21 perc 33 másodperccel siet. Ám a Nap delelése az év során az elméletileg számított középidőhöz képest néha siet, máskor késik. Az eltérés a valódi napórai idő és a középidő között 16 percet is elérhet. Az egri meridián vonalon ezért a Nap sugarai mindig (téli időszámítás szerint!)