dez#92
"90 vs. 45. És fele hossz -> negyed terület."
De ez csak a vezetékekre vonatkozik, nem? Vagy a tranyók, és egyebek (diódák, kondik, ellenállások, stb.) is ennyivel kisebbek?
"Ha 2 szálon már fut a progi, akkor általában akámennyin is."
Hát azért nem egészen. Van azzal munka még bőven.
"És eddig 1 mag volt a jellemző, ezért nem írtak x86-ra többszálú progikat. Most sem írnak még, amíg nem kezdenek el terjedni."
Nono, rég óta vannak dual-procis gépek, mármint asztalon is.
"Azért a szuperszámítógépeknél nagyonis bevált."
Persze, mert ott kvázi nem számítanak a költségek, és a fogyasztás/teljesítmény arány. De ezt már leírtam 1x.
"Persze egy asztali gép más, de azért itt is hasznos lesz a sok mag (mondjuk a 10000 már túlzás, de 8-16 még biztos kihasználató)."
Számold bele azt is, mekkora memória-sávszélesség kellene ehhez. Plusz hogy nem lineárisan skálázódik a teljesítmény. Ezt is írtam.
"A játékoknál nem olyan könnyű megcsinálni. Főleg, mert a rendszer lelkét kell átbuzerálni. Viszont a vektorprociknál ugyanez a helyzet, csak azokat még programozni is nehezebb."
Ha van néhány nagyon ütős vektorproci, akkor 1-1 feladat beéri egy vektorprocival is. Ez éppenhogy könnyebb megoldás lehet: matamatikai szinten mindkét esetben párhuzamosítani kell, de vektor-proci esetén program szinten nem kell - a fenti esetben, ami itt adott - sokszálúsítani: a vektorproci egyik funkciója ugye, hogy ugyanazt az utasítást sok argumentumon végzi el egy időben. Csakhogy, a vektorprociknak vannak egyéb sokoperandusos műveletei is, amik igen megterhelőek egy sima procinak, és nem nagyon parallelizálhatók.
"De jelent, mert a játék fogja az egyik, minden más meg a másikat. Pl. a rendszer, a tűzfal, a víruskereső, a winamp, az mplayer (a második monitoron), stb. Meg arra is kiváló, hogy ha egy magas prioritású processz beragad, attól a többi még nem pusztul meg."
Ha megnézed a teszteket, az valami pár % gyorsulást jelent.
"Nem mondtam egy szóval se, hogy rosszak. De nem ugyanaz, mintha általános célú procik lennének."
Nem ugyanaz, de a mi esetünkben ez éppen hogy jó. Mert itt számít a hatékonyság, fogyasztás/teljesítmény, és a sok-mag esetén sincsenek korlátlan erőforrások (nincs annyi magunk, amennyit csak akarunk, nincs észbontó memória-sávszélünk, stb.).
Ezért írtam, hogy a sok-mag elgondolás olyan, mint a sok GHz elgondolás: ott is fogyasztási és hatékonysági korlátokba ütköztünk.
Ezért - mint szintén írtam - az Intel hosszabb távú terveiben is szerepelnek a vektorproci magok. Persze most még nem veri ezt nagy dobra...
"Elég persze, mert nincs több. De bőven van mit fejleszteni a játékokon, pl. jobb AI, meg fizika (bár ez is hardverből fog menni). Ezek részben azért nem fejlődnek, mert kevés a teljesítmény."
Mintha magam is ugyanezt írtam volna le... De itt nem 1,5-2-3-4x-es (és ezt is évente váltva) teljesítménytöbbletre lenne már szükség, hanem sokkat többre.
"Én most épp hasonlót írok, és sok kompromisszumot kellett kötni, hogy rendesen fusson egy A64 3000+-on, pedig agyon optimalizáltam. Egy második mag nagyon jól jönne (vektor proci nem lenne jó, ahhoz nulláról kéne újraírni az egészet)."
Most hirtelen beérnéd egy 2. maggal, aztán még egy kellene, aztán még egy, stb. Aztán rájössz, hogy mégis jobb lett volna, ha rögtön 16-32 mag teljesítménye áll rendelkezésre... :) Jobban szabadjára engedheted a fantáziád, nem kell egyfolytában a kisebb lépésekben növekedő teljesítmény korlátaira figyelni. És ugye arra, hogy 2^0-2^x-ig [*] minden magszám-variációval kell majd számolni, nem lesz egységesen mindenkinek 2^x (2^x = amennyi mag pl. 5 év múlva lesz) - ráadásul már holnap.
* gy.k. 1-2-4-8-16-stb. - de végülis még az is lehet, hogy ekkor már forgalomba hoznak majd olyan procikat is, amikben nem működik az összes mag... Tehát a 2^0-2^x átmehet 1-x-be is...