dez#72
"A demonstráció nem ugyanaz, mint a valódi játék a végleges konzolon. Nem mondom, hogy nem lesz nagyon erős, csak azt, hogy még nem lehet pontosan tudni, hogy hogy fog teljesíteni élesben (tehát, hogy 5x csúcs PC, vagy 10x csúcs PC)."
Természetesen nem fake demonstrációra gondoltam, hanem valódira.
1. Futott 2db valódi real-time demó egy prototípus Cell alaplapon (+ egy 3. [FarCry 2005, vagy mi, de az az RSX-en]). Az egyik egy fizikai szimuláció volt ("kacsás demó"), némi viszonylag egyszerű 3D grafikával, a másik egy ennél jóval komolyabb darab volt - mind 3D grafika, mind összetettség terén -; nevét nem tudom, de az volt az, ami egy angliai utcát ábrázolt nappali forgalomban, igencsak realisztikusan. És ezeket egyedül a Cell számolta, mert még akkor kezdték készítették őket, amikor még úgy volt, hogy 2-3 Cell lesz az egész gép, és nuku külön full GPU.
2. Cell (+ OS) demo by Toshiba (és ez még nem is optimizált kód)
"Az Intel új gyéra 2007-re lesz kész. Mivel fele csíkszélességgel gyártanak ott procikat, 4x több tranzisztor jut 1 procira. Tehát saccra 8 magos proci gyártható lesz."
Szerintem a fele csíkszélesség még nem jelent 4x annyi tranyót. És miért is a fele? 90nm vs. 65nm, nem?
És a másik, hogy még a dual-mag sem kezdett el terjedni, még éppen csak hogy piszkálgatják egy hossú bottal, mivel összesen néhány program tudja kihasználni, és nem sietnek többet írni. És egy általános mag túl sokat fogyaszt a matematikai számítási teljesítményéhez képest, márpedig ebből kell most sokkal több a szokásosnál.
Ne dőljük be újra az Intelnek: a sok-sok általános mag kergetése megint olyan hülyítés, mint a GHz-őrület volt. Ezt ők is tudják: 6-8 év múlvára olyasmi procit akarnak ők is, mint a Cell... Nézd meg a hosszabb távú ütemtervüket. Tehát kevesebb általános, és több vektor-mag. Csak kár, hogy olyan jól nem megy ez nekik, mint akik a Cellt csinálták (többek között mert le van védve az egész).
"Szerintem meg pont hogy a vektor procikat nehezebb programozni. Ha van 16 teljes értékű procid, akkor egyszerűen csak többszálúsítani kell a progit, és kész."
Ó, ahogy azt te elképzeled... Ha ilyen könnyedén menne, nem gondolod, hogy lenne már legalább pár többszálú játék? Ezzel szemben egyelőre játékosok számára nem sokat jelent a dual-mag... (Meg más számára sem igazán, leszámítva néhány programot.)
"A vektorprocikra viszont át kell tervezni az algoritmusokat, és nem is tudnak akármilyen feladatot hatékonyan elvégezni."
Tudományos és grafikai miniszámítógépek és munkaállomások terén jól beváltak a vektorprocik... (Csak szuperszámítógépeknél nem számítanak a költségek annyira, hogy ott inkább normál procik tízezreit használják.)
Láttam 1-2 előadást a Cell programozásáról, és elmondható, hogy mindent megtettek a Cell és a hozzá tartozó fejlesztőrendszer és OS tervezésénél, hogy minnél egyszerűbb legyen ez a feladat. Ők (IBM, Sony, Toshiba) sem hülyék... Előre elkészített program-könyvtárak is vannak, általános funkciók Cell-alapú megvalósításával, csak meg kell őket hívni, mint egy egyszerű függvényt. (Persze lehet kvázi önállóan is programozni.)
Mellesleg, milyen algoritmusokról beszélsz? A mai játékok alap-motorjának futtatásához bőven elég a 3.2GHz-es központi mag, plusz a brutális sávszélesség. A vektoregységekre olyan feladatok várnak, amire 5 éven belül a PC-n nincs mód, azaz teljesen új lehetőségek nyílnak meg itt (fejlett AI, fejlett "világ szimuláció", fejlett fizika szimuláció, stb.) Ezek ma nem léteznek PC-re (a Physix is gyengécske ehhez képest), így eleve Cellre fognak elkészülni először, max. onnak kell majd átírni PC-re, ha lesz már értelme.