amit a tudósok sem tudnak megmagyarázni
-
#101
Végülis egy szemszögből tényleg romlás. Veszít a hasznosságából. Lehet, Te így látod. Én soha nem tudtam úgy nézni szüleimre, hogy haszontalanok lennének. Másik kérdés, hogy honnantól öregszik valami/valaki, honnantól válik haszontalanná, és kinek a szempontjából haszontalan. Valaminek a romlását, vagy haszontalanságát is csak valami/valaki függvényében lehet vizsgálni. Magában nincs haszontalan dolog, csak ha számodra haszontalan. A világ nem a-szerint fog működni, hogy nekem mi hasznos, és mi nem.
Ha az öregedés szerinted romlás, akkor arra keress inkább választ, a romlás hol kezdődik, és hol végződik? Ha ott kezdődik és végződik, ahol az embernek nincs hatása a világra, akkor az a születés, és a halál? Vagy se nem kezdődik, és se nem végződik, mert már születésed előtt is megvoltál egy sejtben, az édesanyád méhében, és halálod után is itt leszel por, illetve a gyerekeid formájában?
Itt van pár lehetőség:
,A romlás mindvégig velünk van, tehát amint megszülettél, sőt már előtte is a fejlődésed romlás, így nincs értelme külön a fejlődésnek, és a romlásnak. - Ebben az értelmezéstől nincs mit beszélni erkölcsi romlásról, vívmányokról, értékekről, mert bármit csinálhat az ember, az csak romlás. Egyfajta determináltság, ahol nincs helye megbortánkozásnak.
,Van egy válaszvonal: Van egy kezdet, és egy csúcspont, ameddig fejlődés van, és utána hanyatlás a VÉGig. Még ez az elmélet is elfogadható számomra, ha megmondod, mikor volt a csúcspont. De nicsak, a fejlődésbe hogyan kerülhettek bele a hanyatlás jellemzői?!
,Vagy mindig minden változik, és a történelem hullámzó, esetleg az emberek feledékenyek?
"A technika vívmányai soha nem voltak az erkölcsi romlás szolgálatába állítva, mivel pár száz évvel ezelőtt nem is létezett nagy részük. De megjelenésükkor sokkalta inkább megnövekedett a romlás, hiszen nézd meg az atomháborúkat (ami régen nem fordulhatott elő), nézd meg azt, hogy hányan néznek a világ pornóoldalakat, ami régen szintén nem valósulhatott meg."
-Hát épp pornooldalak nem voltak, de butaság azt hinni, hogy arányaiban jobb volt a helyzet. Atomháború sem volt, volt helyette pestis. Ugyan, hányan léptek félre, hányan hazudtak, hányan gyilkoltak régen? Arányaiban kérdezem. - Az arányokat általában senki nem látja, könnyebb az ember működését alapul venni ilyen vitákban. Ráadásúl az erkölcs is egyes korszakokban, és csoportokban is más, és más, vagy változó.