Andrei#17
Hat akkor menjunk sorban. A HT valoban nem a legjobb megoldas, de PowerPC-ben meg ilyen sincsen. Pedig a problema, aminek a megoldasara hivatott, az letezik ezen az architekturan is (sot!). Egyebkent egy csomo alkalmazast nagyon megdob a HT. Teged, mint szakmabelit mi zavar benne?
A PowerPC-be valszeg azert nem tesznek SMT-t, mert az OS X szalkezelese eleg gagyi, nem nagyon tudna vele mit kezdeni. Az AnandTech-en vagy az Ars Technica-n volt errol egy eleg reszletes elemzes.
"Az orajel nem erdekel senkit" tipikus RISC-fan hozzaallas. En azt szoktam mondani, hogy savanyu a szolo. Bezzeg annak idejen, amikor a szepemleku Alpha 500MHz-en szaladgalt, a Pentium meg 100-166MHz kornyeken ment, mindenki ebben latta bizonyitottnak a RISC folenyet. Egyebkent a RISC, mint design szemlelet mogott allo fo hajtoero az volt, hogy a viszonylag egyszeru reszegysegekbol allo proci orajelet majd tok jol lehet emelni (az Alpha fejlesztocsapatanak ez volt az elsodleges prioritasa, es a Powernel is komolyan alapoztak a magas orajelre). Nem lehet, hogy csunyan felrementek a dolgok, ha a mostani leggyorsabb RISC proci (PowerPC 2.7GHz) tobb, mint 30%-al lassabb, mint az IA-32 vonal versenyagarai?
Hogy mit szamit az orajel? Ha nezunk egy igazan komoly alkalmazast, akkor az platformspecifikus optimalizacioval vagy memoria v. vegrehajtoegyseg korlatossa teheto (ezek az un. powerappok, a benchmarkok tipikusan ilyen kodokat tartalmaznak). Ha vegrehajtoegyseg korlatos a program, akkor vagy a vegrehajtoegysegek szamanak novelesevel, vagy az orajel emelesevel erheto el teljesitmenynovekedes. A vegrehajtoegysegek szamat maceras es draga varialni egy architekturan belul, igy sok esetben az orajel novelese jelenti a teljesitmeny novelesenek a lehetoseget. Egyebkent szerinted miert kuszkodtek teljesitmenyproblemakkal a RISC arena alacsony orajelu "szeles" szeles processzorai (PA-RISC (1GHz), MIPS (800MHz)), mikozben a sikeres darabok a viszonylag hulye (bar ez igy eros....), amde magas orajelu procik voltak (Alpha, Power).
Hidd el nem kopne le az IBM a mernokeit, ha meg tudnak oldani, hogy menjen vegre 3-4GHz-en a PowerPC. Sot!
Baratom, tehetett volna az Intel is jobb multicore megoldast a desktop gepebe, de egy 10000USD-s desktop gepet meg az USA-ban sem vennenek meg, pedig ott szazdollarosokkal tapetaznak. Az Itanium2-be majd tesznek jo multicore-t, azzal kotozkodjon a Power5! A PowerPC-nek meg itt van az Athlon64, meg az Intel mittudomen milyen cuccosa. Most en is duhajkodhatnek azzal, hogy bezzeg az Itanium 128 way SMP, mig a Power csak 64 (vagy 32?), de hidd el ket dolog szamit: a teljesitmeny amit leteszel a felhasznalo asztalara, meg a penz, amit ezert fizetni kell. Es ebben az Intel/AMD all jobban.
Tudom, hogy a jo munkahoz ido kell, de az IBM meg ennyi ido alatt se birt kiizzadni egy notebookba valo G5-ost. Rohadt gaz, tekintve, hogy a notebook biznisz evek hatalmasat novekszik. Cserebe az Intel Centrinoja vitathatatlan uzleti siker es technologiai szempontbol is keves benne a kivetnivalo.
Na ha azt hiszed, hogy az IBM igenyes cuccokkal all elo, akkor szedd szet akarmelyik IntelliStation-t vagy probald ki azt a szoftot, amivel a ThinkPad notebookok programjait lehet frissiteni. Ha meg mindig tartod, hogy az IBM egy igenyes ceg, akkor menthetetlen vagy.
AltiVec-rol csak annyit, hogy nagyon sok renderer nem tartalmaz VMX specifikus optimalizaciot, viszont SSE2 szinte mindegyikhez van. Nem veletlen, hogy a nagy renderfarmok IA-32-re epulnek (kiturva az MIPS, SPARC procikat). Hiaba ugyes egy utasitaskeszlet, ha az Apple (illetve a csucshulye Adobe) nehany szoftveret leszamitva senki nem hasznalja.
A Pixar -, aminek elnoke es CEO-ja Steve Jobs- is IA-32 alapu renderfarmot hasznal, AltiVec ide vagy oda.