Deus Ex#53#49: Az atommeghajtás többféle módon megvalósítható, ez összességében annyit jelent, hogy a fedélzeti energiaforrás magreakción alapul. A reakció energiájával azután több dolgot lehet tenni, átalakítható elektromos árammá, és evvel ionhajtóművet, vagy plazmahajtóművet lehet üzemeltetni, vagy a maghasadás energiáját közvetlenül is át lehet adni a hajtóműből kiáramló munkaközegnek. Ez utóbbi esetben nukleáris rakétahajtóműről van szó, amiből tudtommal kétféle elrendezésű létezik, a zárt és a nyitott rendszerű. Első esetben a hasadóanyag zárt rendszerben kerül elhelyezésre, és a hajtómű munkaközege valamilyen nem radioaktív anyag. Második esetben a hasadóanyag egyben a munkaközeg is. A nukleáris rakétahajtóművek témakörében a Haditechnika 2002/4 számában jelent meg cikk, a www.haditechnika.hu oldalon az archívumban részben elérhető.
#48: Arra gondoltam, azt kérdezed meg először, hogy mihez képest mekkora lehet az űrhajó sebessége..? Nem értem, hogy a hajtómű miért nem képes nagyobb sebességgel mozogni, mint a meghajtó közeg. Tudtommal arról van szó, hogy a hajtómű, amíg működik, létrehoz valamekkora tolóerőt, és ez az erő gyorsítja a hajtóművet. A gyorsulás pedig addig tart, amíg a hajtómű működik. (A relativisztikus tartományt most ne vizsgáljuk.) Eleve, ha egy hajtóművet a Naptól két fényévre beteszek a csillagközi térbe, akkor ugye ott lesz három sebességünk, a gáz-hajtómű, a Nap-hajtómű, valamint a Nap-gáz rendszerre értelmezhető sebesség. Nem látom, hogyan korlátozhatná az első rendszeben mérhető sebesség a második rendszer belit. A pálya minden pontjában kitűzhetünk egy t=0 v=0 rendszert.. Vagy túl álmos vagyok én már ehhez ma..?