• dez
    #65
    Na nézzük:
    - Amit leírtál, abban mindben benne van: "saját erőből" urrá lenni a problémákon (csak nem a fejjel-a-falnak módszerrel, hanem egy kissé máshogy). És az a dolog, hogy a belső ideális állapot kívül is azt teremt.
    - Én nem osztanám így két csoportra - úgymond folyamatos az átmenet. Jahh, az "elfoglalt ember" alatt azt kell érteni, hogy sosincs semmire ideje? Akkor az élet mindenféle jó dolgaitól távol áll. Nem irígylem. :)
    - A meditáció egyik céla (vagy következménye) az önkontroll javítása/javulása is. Azaz, már nem idegesítem fel magam annyira, amennyire nem akarom.
    - A rendszeres (rendes) meditáció megerősíti az emberben az egyensúlyi állapotot, így már nem tudja valami olyan könnyedén kibillenteni. (Ha ki is billenti, hamarabb visszaáll. [Persze elbizakodottnak sem szabad lenni, vissza lehet esni.])

    (Amit nekem írtál, azzal természetesen tisztában vagyok. Nem most kezdtem.)