• egytatu
    #29
    Csak egy-ket megjegyzesem lenne az Altalatok irottakhoz:

    A szentte, boldogga avatas az elhunyt szempontjabol valoban teljesen lenyegtelen dolog. Ami szamit: a meg elo hivek. Bar nyilvanvalo, hogy mindenki szemelyre szabottan eli meg a hitet, a szentte es boldogga avatas megis "fogodzot" nyujt a hituket aktivan megelni kivano hiveknek: kovetendo es kovetheto eletpeldakat nyujt, egyben "bizonyitekot" hogy Evangeliumhoz hu modon lehetseges (mi tobb: erdemes is) elni. A szentek soranak peldaja, kulonbozoseguk, megis egyseguk (a hitben) emellett mutatja az egyhaz sokszinuseget, az evangeliumi uzenet megelesenek vegtelen lehetoseget, felmutatva egyben azok kozos forrasat es celjat.

    Szoval a lenyeg a peldamutatas es az eletszentsegre torekvo hivek megerositese.
    Eppen ezert bar a mai napig szukseg van csodakra a hitelesiteshez, ez tobbe-kevesbe mar hatterbe szorult a pelda erteku elet tisztelete mellett (maga II JP volt az, aki sokat enyhitett a formalis szabalyokon - es novelte meg az Egyhaz szentjeinek szamat ugrasszeruen). Boldogga azt avatjak, akit egy helyi - ertsd pl. egy orszag - hivo kozossege tisztel es elismer, szentte azt, akit az egesz vilagegyhaz (lasd Boldog Gizella "kontra" Szent Istvan). Az elobbihez egy csoda, utobbihoz ketto kell, melyeket szakembereknek (ertsd: tudomanyos teruletrol) es egyhazi szemelyeknek egyarant hitelesiteniuk kell (elobbiek, hogy tudomanyos szempontbol megmagyaraz(hat)atlannak, utobbiak, hogy az evangeliummal osszeegyeztethetonek iteljek a "csodakat"). Amugy meg egy ilyen procedura evekig, evtizedekig is elhuzodik: a jeloltrol minden emberileg kiderithetot felkutatnak, ellenoriznek - a "szent" meg "boldog" rang utolag ugyanis nem visszaveheto, szoval ezzel nem viccelnek. Egy ilyen targyalas es kutatas emellett erezhetoen iszonyu vagyonba kerul (+ a jeloltnek vilagszerte ismertnek kell lennie), ezert is ertheto, miert hemzseg a szentek sora uralkodoktol, papaktol stb.

    A nok pappa szentelesenek tilalma meg a papi colibatus feloldasa amugy szerintem hosszu tavon siman lehetseges, utobbi talan meg Ratzinger alatt is megtortenik. A tobbi, bunnek nyilvanitott dolog (ovszer, abortusz, meleghazassag) meg maradni fog: kokemeny bibliai alapjai vannak, ezen sajnos nemigen lehet valtoztatni. Legalapvetobb katolikus tanitas, hogy a bun mindaz, ami az egyen-Isten kapcsolatot visszafogja, csorbitja, noplane meg is szunteti. Bizonyos dolgok bunne nyilvanitasa (pl. Tizparancsolat) megint "csak" fogodzot ad, Isten es a sajat lelkiismereteden kivul senki nem fog szamonkerni rajtad semmit, sem birosag nincs, se buntetes. Te dontesz, szabad akaratbol: ha jol, magad hasznara, ha rosszul, magad karara. Szoval lehet valami bunnek nyilvanitva, az elet megis olykor nehez dontesek ele allit: ilyenkor belatasodra es lelkiismeretedre van bizva, hogy dontesz. Es az is erre van bizva, hogy amit tettel, meggyonod-e, megbanod-e. Te dolgod. Viszont forditva is igaz: lehet valami "nem bunne" nyilvanitva, ha az Isten-kapcsolatodat megis megrontja vagy gatolja, bunnek minosul, ergo megbanast vagy legalabbis megbanasra torekvest erdemel.
    Szoval az ovszer-dolog tipikusan mind az afrikai hivekre, mind az afrikai papokra, puspokokre ra van bizva, mint mindenutt mashol a vilagon. Amivel tudtommal elnek is (egyesek meg visszaelnek, de hulyek mindenutt vannak, az Egyhazban is), szoval szerintem az egesz egy felfujt dolog, amivel hozza-nem-ertoknek lehet ostorozni az Egyhazat. Ami viszont teny, hogy "az ovszerhasznalatot", mint semmi mast sem lehet "helyileg" beszabalyozni: egy Egyhazi dontes Azsiatol Afrikaig, az EUtol az Egyesult Allamokig minden helyen ugyanazt jelenti, ugyanugy ervenyes. Ezert nem erolteti a kat. egyhaz a "liberalizaciot". Egy "erkolcsi utmutatas" meg foleg nem lehet helyfuggo (jobb esetben idofuggo sem).

    A hir meg amugy erdekes, bar nem nagyon hiszek az osszeeskuves-elmeletekben. Arrol nem is beszelve, hogy szerintem ennyi ev utan mar az egesz olyan mindegy...

    Es bocs a sok dumaert, legkozelebb igyekszem rovidebbre fogni.
    Udv,
    Tatu