A legelső c&c óta nem játszottam ennyire élvezetes RTS-el! (a TA nem volt még rossz, de más műfaj) A soldiers of ww2 majdnem nagyon tetszett, de az a mikromanagement, amikor meg is kellett tankolni a tankot, az már kicsit sokk volt. Itt pont jól találták el a lehetőséget, nincs agyonbonyolitva, de mégis rengeteg lehetőség van stratégiázni :)
Végre nem kellett 1000 tankot gyártani és tarolni a pályán - nem is lehetett.
Az egyetlen negativum, hogy baromi nehéz játék :) Nem jöttem rá, hogyan lehetne lassitani a játékmeneten, igy a NORMAL fokozatot a játék első harmada után EASY-re kellett levennem, ami viszont helyenként tul könnyű lett, persze volt, amit igy is csak alig tudtam megcsinálni: a hegy ostroma után volt egy olyan pálya, ahol 4 stratégiai pontot kellett elfoglalva tartani, h az ellenfél 500 pontját levigyük 0-ra. Namost nekem az előző pályáról kb. semmim sem maradt, igy a gép azonnal elfoglalt a 4 pontból 3-at, és gyak amit termeltem addig, azt is eltörölte egy tankroham :D Igy egyből le is vitt 20 pontog a gép, mire elkezdhettem leszedni az ő 500-ából ...
Rangereket küldtem mint az állat, foglaltam és foglaltam. Végül 20-0ra hoztam a pályát, de iszonyat mázlim volt ...
Utána már csak sétagalopp pályák jöttek, elmult a nehézség okozta sokk is és csak a játék örömére emlékszek :)
Érdemes nekem opposing force-t nézni? Vagy az még nehezebb?
Mennyiben más egyáltalán?
#2627