Jogos-e a Gábor Dénes Főiskola rosszhíre | Általában vélemények a GDF-ről
-
C0mputers #176 A téma teljes címe: "Jogos-e a Gábor Dénes Főiskola rosszhíre"
A válaszom: igen.
Informatikai szakközépben végeztem 18 évesen, de mivel kissé lusta tini voltam, így nem hogy a jobb egyetemekre nem is jelentkeztem, de sajnos nem vettek fel még egy "átlagos" egyetemre sem műszaki informatikára, így kétségbe voltam esve a felvételi eljárás után 18 évesen, ezért elhamarkodottan pótfelvételiztem a GDF-re 2004-ben. Ott ugyanis biztos volt a bejutás, a törvényileg legalacsonyabb ponthatárral felvettek mindenkit. Egy ingyenes postaládába dobható hirdető szórólapon úgy hirdették magukat, hogy náluk biztosan sikerül a pótfelvételi, ez is milyen volt már így visszagondolva. Bár a Balatonboglári konzultációs központba jártam távoktatásra, így tapasztalatom csak onnan van, de elmondható, hogy ez inkább az általános tendencia lehet, hiszen a Budapesti központ mellett a képzés nagyrészt több, mint 30 (köztük határon túli is) konzultációs központban folyt! Vagyis elmondható, hogy a végzett hallgatók többsége nem a Budapesti központból került ki.
Másfél évet lehúztam a Balatonboglári konzultációs központban, mielőtt otthagytam. Az általános vélekedéssel szemben -miszerint azok terjesztik a GDF rossz hírét, akik kipotyogtak- szinte rágalomnak tartom. 3-as 4-es közötti átlaggal végeztem el a 3 szemesztert. Mindezt úgy, hogy állítom, kevesebbet kellett tanulnom, mint az informatikai szakközép utolsó évében. Az oktatás és számonkérés ugyanis borzalmas színvonalú volt, amit nem hittem volna, hogy felsőoktatási intézményben ilyen létezik! Gyakorlatilag átrugdaltak mindenkit a Java programozási gyakorlaton is, még az is átment, aki annyira analfabéta volt a számítógéphez, hogy arra sem volt képes, hogy mondjuk DOS-ban egy szaros könyvtárat létrehozzon, vagy hogy könyvtárat váltson. Ilyen embereket rugdaltak tovább programozásból! Matek 1,2,3-ból félévenként volt mindössze kb 4x3.5 órás tanóra, amennyire láttam a 15 emberből 2 értett valami minimálisat az anyagból, mindenki más nulla tudással lett átrugdalva. Én is letettem mindhármat. Mindezt úgy, hogy akkoriban még lederiválni sem tudtam egy egyszerűbb függvényt sem, nem hogy leintegráljam, vagy differenciálegyenletekkel dolgozzak! Azon az elméleti zh-n, amit a konzultációs központ vezető tartott, még azt is engedte, hogy mindenki a könyvből írja ki a zh anyagot. Ez volt a GDF Balatonboglári központja.
A harmadik félév után azt mondtam köszönöm, nem akarok ilyen hülye maradni, így inkább eljöttem, kikértem az indexem a központ vezetőtől, és hazajöttem tanulni. Egy évet tanultam itthon, és eztán érettebb fejjel újraérettségiztem, hogy legyen esélyem bejutni egy jobb egyetemre, nem akartam még egyszer ilyen színvonaltalan intézményben tanulni.
Megérte az egész procedúra és tanulás, ugyanis ezután már felvettek az ország legjobb helyére, az ELTE-re. Itt derült ki igazából a GDF mekkora "gané" volt, már elnézést. Hiszen a Matek 1,2,3, amit teljesítettem a GDF-en, az ELTE-n hozzávetőlegesen az első szemeszteri analízis anyagot fedte le! Mindezek ellenére háromszor is fel kellett vennem az ELTE-n az első féléves analízis kurzust (elgondolkodtató, ugye?), annyira kemény volt, itt borzalmasan nagy mennyiségben és komolyan kérték számon a tudást, konkrétan letesztelték írásban és szóban is, hogy valóban érti-e az ember, nem lehetett komoly megértés és tudás nélkül átmenni, nem volt elég kicsit megérteni vagy tudni, vagy jól értetted az anyagot, vagy sehogy. A 2-es és a jobb jegyek közt elég kicsi volt az átmenet, ezt is először furcsálltam a GDF után. A GDF-el ellentétben nagyon egy olyan tárgy sem volt, amiből átrugdaltak volna, nem hogy a törzsanyagból, hanem a töltelék tárgyakból sem. Egyedül a specikből, amik nem tartoznak a szakmához, azokból volt ilyen tapasztalatom, de ott sem mindegyiknél. Most ott tartok, hogy megvan az abszolútóriumom (minden előadás, gyakorlat, labor) 6 év hihetetlenül kegyetlen hajtás és szopás után, a diplomamunkám az MTA egyik kutatóintézetében csináltam, és az államvizsga van már csak vissza. Ez totálisan a másik vége a magyar felsőoktatásnak. A GDF valahol a minőség legalja, ez meg a legteteje. Voltak olyan féléveim, hogy napi 18-19 órát tanultam fél éven át (szóval nem csak a vizsgaidőszakban), a fennmaradó időben meg aludtam valamennyit, mert le kellett csökkentenem az alvásom, hogy legalább bent tudjak maradni az egyetemen és ne rostáljanak ki! És az a napi 18-19 óra sem csak laza tanulgatással telt, hanem kő kemény hajtással, a maximum kifacsarásával. Akkor nagyon szar volt, utólag azt mondom megérte. Összehasonlítva a GDF-el, ami ott volt, ehhez képest a totális lazulás és jólét, szinte nyaralás volt. Azok, akik kikerülnek az ELTE-ről összehasonlíthatatlanul edzettebbek, mint akármilyen GDF-es, még ha sokat foglalkozott magával, akkor is. Ugyanis itt csak úgy lehet végezni, ha brutálisan hajszolod magad. Aki innen edzetten kikerül, később a munkaerőpiacon is sokkal könnyebben helytáll, és könnyebben győzi le az akadályokat. Ebben teljesen biztos vagyok. Nem mindegy melyik intézmény mennyire tesz "edzetté".
A HVG és az egyetem felmérése szerint abból az évfolyamból, amiben kezdtem, 496 emberből 2.02% szerzett diplomát! Nem írtam el, 2.02 százalék. Ebből azt hiszem lehet látni, mit és mennyire kell teljesíteni.
Persze nyilván az ember főként magától tanul, de a tapasztalatom is az, akire nem tesz akkora nyomást az intézmény, később önmagától sem fogja annyira komolyan venni önmaga fejlesztését. Ismertem olyat (Kocsis Bence) aki az ELTE után kiment a Harvardra ledoktorálni, de több olyat is, akik a magyar felsőoktatási intézményeknél azért nevesebb külföldi egyetemekre mentek tovább doktori tanulmányokat folytatni. Nekem is ez az álmom.
Végezetül: a GDF-en is lehetsz legalább egy jó mérnök, nem ezt mondtam. Ha jól tudom akkora botrányok voltak a konzultációs központok színvonaltalansága miatt, hogy idén bezárták midet, és már csak Budapesti központban lehet tanulni. Bár a pótfelvételinél idén is úgy hirdették magukat, hogy a legalacsonyabb ponthatárral biztos a felvétel, és ha jelentkezel még egy robogót is nyerhetsz. Ez milyen már. Ezt olvasva azért elgondolkodtam, változott-e valami, bár mondom, a Budapesti központról nincs tapasztalatom.
De bizonyos, ha GDF-en végig tanulod az éveket és áldozol később is a tanulásra, és később is komolyan veszed, hogy fejleszd magad, simán lehetsz legalább egy jó mérnök itthon, biztosan. De én azt mondom az eddigi tapasztalataim után, hogy nem lehetetlen sehová sem bejutni, és nem lehetetlen semmit sem elvégezni, csak komolyabb áldozatokat kell hozni. De megéri, jobban megéri, mint a lehető leglejjebb adni. Tanulni, tanulni és tanulni, ha kell, minden mást félredobni, ennyi a lényeg, és még az, hogy soha nem szabad feladni, vagy arra gondolni, hogy Úr Isten, ez nem megy, de igen, bármi megy, ha az ember nem ezen filózik, hanem mindent beleadni, minden lehető ébren töltött órát, és csak azt mondogatja, hogy menni fog. Bármit meg lehet csinálni, ha valaki komolyan veszi, elvégezheti az Oxfordi Egyetemet is, vagy a Cambridge Egyetemet, vagy a Harvardot, csak egy életet kell áldozni rá. Mindenki maga dönti el mennyit áldoz.