Hát igen, a CNN-eket is fel lehet használni bizonyos célokra, ahol a sebesség fontosabb, mint a pontosság. Ezért, ha már amúgy is említetted a tömörítést (a képfeldolgozás mellett), azt mondanám, hogy az egyébként is veszteséges tömörítéseket (mint amilyen a DivX) lenne jó megcélozni.
Ettől függetlenül a CNN-nek van egy olyan haszna is, hogy segít jobban megérteni az idegrendszer működését.
******** #50:
Még csak értelmes viszonyba sem hozható a Pentium MMX-szel (:-(. A 7 qubit-es quantum számítógép csúcsteljesítménye is csak az volt, hogy a 15-nek meg tudta határozni a törzstényezős felbontását (3*5), ha igaz egyetlen lépésben (de nem túl gyors lépésben).
Quantum számítógép vonalon a 7 qubit-es számít a jelenlegi csúcsnak, amit ugyanúgy NMR-rel állítottak be, mint az előző csúcsokat. A baj csak az, hogy ezzel a módszerrel csak kb. 10 qubit-ig lehetne elmenni, ami még mindig édeskevés a hasznavehetőséghez.
Itt van egy lista, amiről láthatók a fejlődés főbb állomásai:
http://www.thocp.net/hardware/quantumcomputers.htm
Lassúság:
Természetesen a határozatlan állapotok határozottá válása is időt igényel (minél több qubit-tel dolgozunk, annál inkább), de főleg a bemenő qubit-ek beállítása kerül sok időbe.
Az analóg számítógépnél a veleszületett pontatlansága jelent egy súlyos alkalmazási korlátot, illetve, ha a mintájára próbálnánk meg ("több bit egy helyen") memóriát csinálni, akkor belátható, hogy valójában kevésbé hatékony, mintha diszkrét bit-ekben tárolnánk az információt. Mert vegyük pl. azt az esetet, hogy van 16 db elemi bigyónk, és ezeket szeretnénk felhasználni egy adott szám tárolására. Megtehetjük, hogy egyszerűen a bigyókból éppen annyit teszünk egy edénybe, amennyi a tárolandó szám, vagyis ilyen módon pl. csak a 0-16 közötti számok valamelyikét tudjuk tárolni (vagy más számokét, de csak 17 félét). Ezzel szemben, ha nem "ömlesztve" kezeljük a bigyókat, hanem helyi értéket rendelünk hozzájuk, akkor 2^16 (=64k) féle szám valamelyikét tudjuk megadni.
Az előbbiek miatt, minél inkább lehetségessé válik, hogy a fizikai elemi bigyókat (atomokat, elektronokat) közvetlenül megcímezzük, annál inkább értelmetlenné válik az analóg elvű számolás, illetve a többszintű infótárolás.
(A mágneses infótárolásnál csak azért és csak addig használunk az elemi mágneses momentumoknál sok milliószor nagyobb doméneket, mert egyelőre csak ezeket tudjuk biztonságosan kiolvasni.)