DcsabaS#113
A klasszikus példa a kvantuminterferencia jelensége. Ennek során a kvantumfizikai rendszer egy sajátos állapotban van, amelyből több (legkevesebb 2) stacionárius (időben állandó) (vég)állapotba lehetséges átmenete. Az átmeneti idő a rendszer dinamikai tulajdonságaitól függő véges érték. Na most a kvantumfizika ki tudja számolni, hogy a rendszer mekkora VALÓSZÍNŰSÉGGEL köt ki az egyes végállapotokban, de nem tudja megmondani, hogy adott esetben magától éppen melyik végállapotot választja. (Hacsak nem manipuláljuk, mert persze a rendszerre rákényszeríthetjük, hogy feltétlenül ezt, vagy azt a végállapotot válassza, de ez egy teljesen más tészta.)
Másik nevezetes eset az alagúteffektus. Ez arról szól, hogy egy részecske olyan potenciálfalon is képes átmenni bizonyos (kiszámítható) valószínűséggel, amely magasabb, mint a kinetikus energiája, illetve fordítva, olyan falról is képes visszaverődni bizonyos (kiszámítható) valószínűséggel, amely alacsonyabb a kinetikus energiájánál, és ezért hétköznapi eszünkkel azt gondolnánk, hogy feltétlenül túljut rajta. Szóval egy közönséges ütközésnél is az lesz, hogy csak VALÓSZÍNŰSÉGI jelleggel tudjuk megmondani, hogy adott esetben visszaverődés lesz, vagy pedig továbbhaladás.
Az alagúteffektus speciális esete az atommagok radioaktív bomlása. A radioaktív izotópok atommagjai bármikor bomolhatnak, és statisztikailag olyan arányban is bomlanak, ahogyan azt elvárjuk tőlük, de nem tudjuk megmondani, hogy egy adott atommag a következő pillanatban bomlik-e, vagy még vár vele pár milliárd évet. (Hacsak nem sugározzuk be valamivel, hogy máris bomoljon.)
A kvantumjelenségek eme kiszámíthatatlanságát fel lehet használni titkosításra, illetve azonosításra is, ugyanis semmiféle algoritmussal nem lehet előre kitalálni. Csak az tudhatja az eredményt, aki értesül róla. (Egyébként az elvet ösztönösen már réges régen használták. Mondjuk valakivel kettétörünk egy cserepet, melynek az egyik darabja az övé, a másik az enyém. A véletlenszerű felület mentén eltört cserép másolhatatlan, így alkalmasak az azonosításra. Egy harmadik személy igazolhatja majd magát vele (a cserép másik felét birtokló személy előtt), mert csak tőlem származhat a cserepe.)