DVTK
-
#52
DVTK történelem:
"Új utakon a régi sikerek felé!"
(DVTK – Diósgyőri MÁVAG – Diósgyőri VASAS – DVTK – DFC – DVTK)
(...) Az évtizedek során kialakult hagyomány szerint az első, angol eredetű futball labda a Magyar Királyi Vas - Acél és Gépgyár minta asztalosa, Petőfi Sándor fiának szánt ajándékként került Diósgyőrbe. A gyermek játszótársai hamarosan birtokba vették a bőrlabdát, melynek karrierje nem tartott túl sokáig, mert a gyerekek csak hamar szétrugdalták a játékszert. Mivel pótlására senki nem gondolt, így időre feledésbe is merült a hamar megkedvelt, de a szabályok ismerete nélkül labdakergetéssé fajult időtöltés
(...) 1909 novemberében indultak meg a vasgyári sportegyesület megalakításának előkészületei: Az öttagú bizottság és Vanger Vilmos elemi iskolai tanító a gyár igazgatóját kereste fel és kérte, járuljon hozzá egy, a labdarúgással foglalkozó egyesület létrehozásához.
Az alapszabály tervezet szerint az egy év óta szabadcsapatokként és alkalmilag működő Diósgyőri Ifjúsági Kör és a Diósgyőr-Vasgyári Labdarúgó Ifjúság fiataljai, a Miskolci Sport Egyesület példáját követve szabályszerűen működő sportegyesület alapítását határozták el. A szervezett sporttevékenység megindulásáig ettől számítva alig két hónapot kellett várniuk: 1910. február hatodikán a Vasgyár munkástermében saját erejükre támaszkodva létrehozták egyesületüket, melynek a DVTK (Diósgyőr-Vasgyári Testgyakorlók Köre) nevet adták. Ugyanakkor megválasztották a tisztikart: Vanger Vilmos (elnök), Ihring Antal és Waisz Árpád (alelnökök), Erdélyi Andor (titkár), Hamza István (pénztáros), Sárossy Lajos (intéző), Sebestyén Antal (ellenőr), Molnár Gyula (edző), Rozlozsnik József (kellékes) személyében.
(...) A kezdeti útkereső időszak után, 1912. május 16-án a Miskolci AK barátságos mérkőzésen fogadta a Diósgyőr-Vasgyári TK futballcsapatát és fölényes szép játékkal nyerte a mérkőzést. A 11:0-ra végződött találkozóról a Miskolczi Újság adott tudósítást: "A mérkőzés kezdetén óriási zápor tette csúszóssá a pályát, mely körülmény a labdatechnikát erősen befolyásolta. A játék egész menete alatt a MAK fölényesen erős tempót diktált, sőt az erős iramot a játék végéig bírta. A II. félidőben a DVTK részéről erőszakosság lép föl, ami két játékos kiállítását eredményezi."
(...) 1939. június 25-én avatták fel az új stadiont: "Nagyarányú érdeklődés, impozáns keretek és fényes külsőségek között avatta fel a Diósgyőri MÁVAG Sport Club a vasgyárban épült hatalmas és teljesen korszerű sporttelepét." Az avató mérkőzésen a DiMÁVAG győzött a Kispest ellen 6:2 arányban.
1940. augusztus 25.
DiMÁVAG - WMFC Csepel 3:4
Lukács - Solt II, Felföldi, Bohus, Turán, Barta, Füzér, Berecz 1, Fazekas 1, Barna 1, Magyar
A Diósgyőr lejátszotta első NB I-es mérkőzését, ahol a sokkal tapasztaltabb Csepel volt az ellenfele, az első gólunkat a tizedik percben Fazekas szerezte. Az első évad, első győzelmét az ötödik fordulóban aratta a csapat, a Szolnok MÁV ellen 6:3 arányban! Az évad kiemelkedő sikerét az akkor világhírű Ferencváros budapesti legyőzése jelentette, valamint az, hogy a Diósgyőr története első válogatott játékosát adhatta a magyar nemzeti tizenegynek, Berecz István személyében.
Az 1957/58-as bajnokságban a DVTK lejátszotta 300-dik meccsét a Csepel ellen, valamint megszerezte ötszázadik élvonalbeli gólját a Tatabánya ellen: "Paulás hozza fel a labdát, Ivánhoz játszik, a jobbszélső nagy lendülettel elfut, s a tisztán álló Papp mintegy hat méterről okosan, belsővel a kapu jobb oldalába helyezi a labdát. 3:1"
A következő évek további sikereket és elismerést hoztak az Avasalja labdarúgásának. A csapat megszerezte századik élvonalbeli győzelmét, először lett a vidék legjobbja (1959/60), egy olyan bajnokságban, ahol a kommunizmus kirakatcsapatai mellett alig teremhet babér nem budapesti csapatnak, valamint sorra került a városi derbi is, hiszen most fordult elő először, hogy az NB I-ben két miskolci klub találkozott.
A 68-as év a DVTK életében ismét aranybetűs esztendő, hiszen ebben a szezonban értük el a 700-dik első osztályú találkozót, játszottuk le a félezredik meccsünket, valamint ebben az évben került a csapathoz a kapus legenda, Veréb György.
Nagyjából ekkortájt kezdett kialakulni a későbbi sikercsapat, mely már a nemzetközi porondon is kipróbálhatta magát. A Középeurópai Kupa keretében a csapat találkozott a Palermo, a C. Zvezda, a Lokomotív Kassa és a Celik csapatával is.
1974 - 1984 A Diósgyőr megtapasztalta, hogy milyen a csúcson lenni és milyen a mélybe, a másodosztályba zuhanni. Veréb, Tatár, Salamon, Oláh, Borostyán, Fekete, Fükő, Váradi, Teodoru és még hosszan sorolhatnánk azokat a fantasztikus képességű focistákat, akik a szívüket kitették a DVTK-ért és olyan hatalmas sikereket értek el, hogy feltették Miskolcot az európai futball térképre, létrehozva a DIÓSGYőRI ARANYCSAPATOT, a futball fővárosában, Miskolcon.
Az 1976/77-es szezon nem lenne nagyon emlékezetes, hiszen a csapat 34 bajnokin csak 32 pontot szerzett, s lett a 10., de a Magyar Kupában olyan történt, ami még sohasem, a Diósgyőr lett a Kupagyőztes!
Szabó Géza edző: "A legjobb nyolc közé akartunk eredetileg eljutni. A Videotonnal, az Olajbányásszal és a MÁV DAC-cal kerültünk egy csoportba a 16 között. Idegenben legyőztük az NB II-es csapatokat, ami nem volt könnyű feladat, mert a Videoton nem bírt velük. A négyes döntőben esélytelenek voltunk a három nagycsapattal szemben. Ez határtalanul megnyugtatott bennünket. Elhatároztuk, hogy megnehezítjük a Ferencváros, a Vasas és az Újpesti Dózsa sorsát. Nem gondoltuk, hogy elsők leszünk, hanem azt, hogy esetleg valamelyikűket legyőzzük, s azzal tesszük le névjegyünket. A döntő azonban várakozáson felül jól sikerült. Ehhez egy kissé vissza kell kanyarodnom, oda, amikor a válogatottunk a görögökkel emlékezetes mérkőzését vívta. Mi, Diósgyőrben akkor úgy láttuk, csapatunk egy kicsit visszaesett a bajnoki küzdelmekben. Ezért megnöveltük az edzésmunkát, s ez a későbbiekben jótékonyan éreztette hatását. Végig bírtuk a bajnoki hajrát, amikor szerdán és szombaton is pályára kellett lépnünk. Jó erőben érkeztünk az MNK négyes döntőjéhez is. Az Újpesti Dózsa felett aratott győzelmünk az önbizalmunkat is erősítette. Bár ezután vesztettünk a Ferencváros ellen, úgy gondoltuk, hogy semleges pályán van esélyünk a Vasas ellen. A döntő mérkőzésen elsősorban akarásunkkal múltuk felül a nem sokkal korábban bajnoki címet szerzett piros-kék csapatot."
A Diósgyőr ezután még 1980-ban is megnyerte a Magyar Kupát, sőt 81-ben is finálét játszhatott, de akkor "csak" az ezüst jutott az aranylábúaknak.
1978/79, az ezredik NB I-es gól, a 800-dik mérkőzés és a bajnoki bronzérem esztendeje. A 25-30 ezres nézőszámmal bíró klub a magyar futball egyik legfényesebb csillaga volt!
A 77-es kupagyőzelem után a DVTK bejutott a Kupagyőztesek Európa Kupájába, ahol az első fordulóban a török Besiktas került a vörösök útjába. Az első meccsen a Diósgyőr kétgólos vereséget szenvedett, de a visszavágóra mégis több mint húszezren váltottak belépőt. A közönség lelkes buzdítása mellett, a csapat szellemes játékkal 5:0-ra legázolta a vendégcsapatot. A következő körben a sorsolás nem kedvezett a DVTK-nak, hiszen Európa egyik legerősebb csapatát, a Hajduk Splitet sodorta elénk. Az első meccsen 2:1-re győztünk Tatár és Váradi góljaival, pedig a szünetben még a horvátok vezettek. A visszavágón hasonló eredmény született, így következhetett a büntetőpárbaj, amiben sajnos a délieknek volt nagyobb szerencséje.
Két évvel később a csapat az UEFA kupában próbálhatott szerencsét, ahol csak a német Kaiserslautern akadályozta meg a negyedik fordulóba jutást, pedig a klub átgázolt a Rapid Wien-en és a skót Dundee United-en, amely után a brit sajtó Európa legjobb csapatának tartotta a Diósgyőrt!
1980-ban újra szerencsét próbálhattunk a KEK-ben, de a Celtic túl nagy falatnak bizonyult. Ezután egy korszak lezárult, de több mint másfél évtized múlva, akkor már a Tornyi legénység újra nemzetközi mérkőzést hozott az Andrássy úti arénába.
Az aranykorszak után szenvedés várt a szurkolókra és a játékosokra, hiszen hét szűk esztendőt kellett a másodosztályban tölteni, ami után a feljutás következett, majd újbóli kiesés. Az áttörést Tornyi Barnabás újbóli megjelenése hozta, hisz miután átvette a csapatot, egy év múlva már újra az NB I-ben voltunk, s nem sokára következhetett a fent említett Intertotó menetelés, valamint egy fantasztikus ősz, amikor legyőztük többek között idegenben az Újpestet és az FTC-t. Jellemző a korabeli futball viszonyokra, hogy pénz nélkül próbáltak sikeres csapatot építeni, amibe sajnos belerokkant az egyesület és a klub megszűnt!
A megszűnés után a szurkolók vették kezükbe az újjáépítést és maguk alapították meg az új DVTK-t, amely mellé oda állt az önkormányzat, a bőcsi focicsapat, a Borsod Volán SE és további támogatók. Az összefogásnak meg is lett az eredménye, hiszen jó pár év kiagyás után 2004 májusában visszajutott a DVTK az élvonalba.
A film pereg tovább, újabb játékosok jönnek, hogy örömet szerezzenek a közönségnek, hiszen "A Cirkuszra" szükség van!
Forrás:www.dvtk.hu