Az Európai Tanács abból a gyakorlatból jött létre, hogy a Közösség kormányfői (Franciaország esetében államfője) 1974-től kezdődően rendszeres találkozókra gyűltek össze. Ezt a gyakorlatot hivatalosan az Egységes Európai Okmány (1987) intézményesítette. Az Európai Tanács minden évben legalább kétszer ülésezik, ahol a Bizottság elnöke is részt vesz. Az Európai Parlament elnöke az Európai Tanács ülésein kifejtheti a Parlament nézőpontját.
Ahogy az európai ügyek a tagállamok politikai életében egyre nagyobb jelentőséget kaptak, világossá vált, hogy szükség van az államok vezetőinek találkozójára az Unió által vizsgált fontos kérdések megvitatására. A Maastrichti Szerződés az Európai Tanács szerepét az Unió főbb politikai kezdeményezéseinek elindítójaként és az Európai Unió Tanácsában meg nem oldott vitás kérdések rendezésének fórumaként határozta meg.
Összetétele és az elnöki tisztek váltakozása megegyezik a miniszteri szintű tanácsokéval.
Európai Parlament
Az Európai Parlament Strasbourgban ülésezik, demokratikus fórumot biztosít a vitákhoz, politikai ellenőrzést gyakorol, továbbá részt vesz a törvényhozó folyamatban is.
Az Európai Parlament tagjait 1979 júniusa óta ötévenként általános választójog alapján választják. A Parlamentnek jelenleg 626 tagja van: Németországnak 99, Franciaországnak, Olaszországnak és az Egyesült Királyságnak 87-87, Spanyolországnak 64, Hollandiának 31, Belgiumnak, Görögországnak és Portugáliának 25-25, Svédországnak 22, Ausztriának 21, Dániának és Finnországnak 16-16, Írországnak 15 és Luxemburgnak pedig 6.
A Parlament többnyire Strasbourgban tartja plenáris üléseit évente 12 alkalommal. Az üléseket előkészítő 20 bizottság és a politikai csoportok Brüsszelben üléseznek, míg a Parlament titkársága Luxemburgban tartja székhelyét.
A Parlament és a Tanács osztozik a jogalkotói feladatokban: a Parlament részt vesz az irányelvek és a rendeletek kidolgozásában, véleményt nyilvánít a Bizottsági javaslatokat illetően. A Bizottságnak ugyanakkor figyelembe kell vennie a Parlament módosítási javaslatait.
A Parlament a költségvetési jogkört is megosztja a Tanáccsal. A költségvetést elfogadhatja vagy elutasíthatja, ahogy azt a múltban számos alkalommal megtette. Ilyen esetekben az egész eljárást elölről kell kezdeni. A Parlament teljes mértékben kihasználja költségvetési jogkörét, hogy befolyásolja a közösségi politikákat.
A Parlament figyelemmel kíséri a közös politikák végrehajtását a Számvevőszék által készített jelentésekre támaszkodva. Ugyancsak felügyeli a közös politikák napi végrehajtását a Bizottsághoz és a Tanácshoz intézett szóbeli és írásos kérdések révén.
#15