• [NST]Cifu
    #1020
    [szin=white]Egy valamit ne felejts el, itt a légkörben egyszerű a lövések visszaható erejét kiegyensúlyozni (nagy részét elnyeli a grav, lendület és a légellenállás együttese), az űrben ez jelentősen nehezebb, meg a nagy távolság és maxi pusztítóerő miatt vagy extranagy lövedéket kell alkalmazni (esetleg extragyors), vagy robbanótöltetet beletenni (amitől megint csak nehezebb lesz)

    Nono, éppen, hogy könnyebb, lévén nem kell légörvényekkel, állásszöggel és egyébb jellemzőkkel számolni. Van az ágyú reakcióereje, amely ismert, van az irányvektora, ami szintén ismert - ennyi, a többi csak a kormányhajtóművek dolga.

    Egy csata után maradt űrszemét nem egy lövedék sebességével halad (mert mondjuk a lövedék min 5x gyorsabb kell hogy lenyen, mint a vadászok max sebessége), és mivel nem veszít a lövedék sebességéből, ezért lényegében a kilövést követően (bizony akár többezer év múlva is, pláne ha a nyílt űrben volt a csata) bármely jármű véletlen elékerülve elszenvedné az elpusztítandó járműre mérendő teljes (!) csapást

    A sebesség viszonylagos szám a világűrben, két azonos pályán keringő műhold egymáshoz viszonyított sebessége lehet nulla, de a föld felszinéről nézve akkor is ~10km/s sebességel repülnek. Magyarul ha valami keresztezi a pályájukat, az egymáshoz viszonyított sebességük számit, ami az adott keringési pályához szükséges sebesség duplája is lehet, ha a keresztező objektum retrográd pályán kering.

    A lézernek mindenképpen van egy széttartása, ami miatt gyengül, majd "megszűnik" a sugár (pusztító ereje), szóval sztem még csak 1 naprendszert sem lenne képes a legfejlettebb sem elhagyni úgy, hogy ereje ne csökkenne min. a 10%-ára

    A naprendszeren belül is akad épp elég célpont. :)

    Annyira azért nincs sok anyag az univerzumban, hogy ezt valószínűsíteni lehetne. Egy nyíltűri csata (igencsak félnyseb alatti) lövedékeinek évezredek kellenek a naprendszerek között (és ha épp nem a szomszéd naprendszer felé lettek küldve, akkor évmillió, milliárdok, vagy épp szépen kirepül a galaxisunkból, és mivel galaxisok között iszonyat nagy a távolság, ezért emberi aggyal felfogható időn belül nem találkozik semmi szilárddal, vagy égitesttel)
    A lényeg, hogy akár egy (messze jövőbeli) kereskedelni útvonal (űrállomás, űrdokk) felé is repülhetnek ezek a láthatatlan, kivédhetetlen és halálos lövedékek


    A lövedékre akkor is hatni fog első körben a csillag, másod körben a bolygók és a holdak gravitációs mezeje. A naprendszer belső részén például azért viszonylag kicsi a szabadon repkedő aszteroidák száma, mert a Jupiter mint egyfajta seprű, hatalmas gravitációs mezejével összegyűjti a szabadon kószáló aszteroidák jó részét.

    Igen, ez már nekem is megfordult a fejemben. De mégis kit ültethetne a Pegasus kapitányi székébe?
    Az illető csakis a Galactica-ról mehet, mert csak a saját embereiben bízhat meg, szóval:



    - Apollo: Én kétségkívűl őt látom egyik fő esélyesnek, főleg, hogy az elnöknő is stabilan a háta mögött áll
    - Sturbuck: Nagy esélyes, főleg Cain előléptetése által (CAPT.)
    - Zarek: Civil, kiesett.
    - Tigh: Kétlem, hogy otthagyná a Galacticát és Adamát.
    - Gaeta: Nem kapitánynak való karakter, kicsi szerintem rá az esély
    - Baltar: Civil, kiesett.
    - Tyrol: Nem tiszt, kiesett.

    Egy érdekesség:
    Figyeljétek a rendfokozatokat a hivatalos oldalon.

    Bizony, ADMIRAL William Adama, és CAPT. Kara Thrace. Nem mondom, egy szó nem érheti az oldalt, követik rendesen az eseményeket. :)