Informatika és tudomány

  • Cat #146
    http://www.dura.hu/html/mindentudas/jaksitygyorgy.htm

    A vallások tehát ezen az egyszerű közgazdasági megfontoláson alapulva vetették el először teljesen a kamatszedést, majd később annak túlzott mértékét, az uzsorát. Jelenleg talán az iszlám a legellentmondásosabb ebben a kérdésben, ugyanis még mindig korlátozza a hívők mozgásterét a pénzügyi műveletek, befektetések során, ám ezt sokféle formában kerülik ki még az arab világ uralkodói is. Így például a világ egyik leggazdagabb embereként számon tartott szaúdi Alwaleed Bin Talal herceg, akinek az ezredfordulón mintegy 20 milliárd dollárt kitevő vagyona volt, amelynek legfontosabb elemei az őt a bank legnagyobb részvényesévé varázsoló Citigroup- részvények voltak.

    [...]

    Földünk minden ötödik lakója muzulmán. Ennek a mintegy 1,2 milliárd embernek csak az utóbbi években kezdtek a pénzügyi intézmények a vallási szabályokat is figyelembevevő termékeket és szolgáltatásokat kínálni. Manapság azonban gomba módra szaporodnak az ún. iszlám alapok és befektetési lehetőségek, hiszen a piac óriási. Ráadásul a korlátozások betartásával is marad éppen elég befektetési lehetőség. Egy piaci szegmens létrejöttének talán legbeszédesebb bizonyítéka, amikor a nagy indexkészítő cégek arra a szegmensre nézve kezdenek indexeket gyártani. Így történt az iszlám befektetésekkel, amelyekre a Dow Jones, a világ legismertebb indexének, a Dow Jones Ipari Átlagnak az előállítója, létrehozta a Dow Jones Islamic Markets Indexes csoportot. Érdekes, hogy az amerikai iszlám index tőkeértéke 4200 milliárd dollár volt, ami a New York-i tőzsde 9000 milliárd dolláros kapitalizációjának mintegy a felét tette ki. Az amerikai iszlám index egyáltalán nem eredményez rossz hozamot, ugyanis a Dow Jones számításai szerint az index öt év alatt 27 százalékkal múlta felül az S&P 500 index megtérülését.

    Az utóbbi években egyre nagyobb divatnak örvendenek az etikus vagy társadalmilag felelős befektetési megközelítések (socially responsible investing - SRI), illetve az ezeknek megflelően működtetett befektetési alapok. Ezek sok rokonvonást mutatnak a fentiekben jellemzett vallási alapon szerveződő befektetési filozófiákkal és lehetőségekkel, és sokszor nehéz is szétválasztani őket. Jellemzően a következő befektetéseket, társaságokat zárják ki célpontjaik közül: az élvezeti cikkek (dohány, alkohol) előállítóit, kereskedőit, a környezetszennyező tevékenységeket űző, nem kellően átlátható, nem a felelős vállalatirányítási elvek alapján vezetett, illetve a szerencsejátékkal foglalkozó, a fegyvergyártásból és a háborús tevékenységekből profitáló cégeket.

    Az etikus befektetési filozófiát követők szigorú elveikért azon befektetési lehetőségekről való lemondással fizetnek, amelyek a fenti kategóriákba tartoznak. Emiatt elvileg kevesebb lehetőség közül választhatnak, s így előfordulhat, hogy rosszabb megtérülést érnek el, mint általában más befektetők. A számok azonban több oknak köszönhetően nem ezt mutatják. A befektetési alapok minősítésével és elemzésével foglalkozó Morningstar felmérése alapján 1997-ben az SRI alapok közül egy sem kapott ötcsillagos minősítést, de két évvel később már az ilyen alapok 21 százaléka rendelkezett ezzel az előkelő besorolással, és csak a 19 százalékuk kapott két- vagy egycsillagos, tehát alacsony minősítést. Ezzel szemben a sima befektetési alapoknak csak a tíz százaléka ötcsillagos, ugyanakkor egyharmaduk kettő vagy egycsillagos besorolással bír. Az SRI alapokat a saját kategóriájukhoz (növekedési alap, értékcentrikus alap stb.) viszonyítva azt találjuk, hogy a hozamok tekintetében is megállják a helyüket, hiszen a legalább öt éve működő összesen 35 alap közül 19-nek volt magasabb hozama, mint kategóriájának átlaga. Vagyis mára az etikus befektetések nem pusztán erkölcsileg, de működésüket tekintve is jobban állnak az átlagos befektetési alapoknál. Ebben persze az is szerepet játszik, hogy az elmúlt években az SRI alapokból kizárt dohányipari és nukleáris energia-cégek részvényeinek árfolyama óriásit zuhant, emiatt az SRI alapok teljesítményének egyéb tényezők változatlansága esetén jobbnak kell lennie, mint az átlagos befektetési alapé.