Minden erről az okos szerkezetről. Át lehet verni?
-
#2
Ebben nagyjából benne vannak a válaszok:
"A hazugságvizsgáló egy olyan szerkezet, amin különböző érzékelők vannak, és ezek a testnek a remegését, a lélegzés ritmusát, a vérnyomást, a pulzusszámot és egyéb hasonló dolgokat rögzítenek. Mindegyikről folyamatos grafikon készül, ezeknek a kiugró csúcsait vagy a hullámvölgyeket olvassa és értékeli a szakember. Dr. Erdei Árpád alkotmánybíró, egyetemi tanár elmondta: a szakértők szeretik azt mondani, hogy nem azt mondják, hazudik az illető, hanem hogy elkerüli a választ. Az, hogy az első hazugságvizsgáló mikor készült Dr. Erdei Árpád nem tudta megmondani, de tény, hogy Amerikában, valamikor a húszas években már megkísérelték a használatát. A leghíresebb döntés a poligráf kapcsán, amikor is az amerikai bíróság kimondta, hogy a büntető igazságszolgáltatásban a kétes értékű bizonyítási módoknak nincs helye. Az Amerikai Egyesült Államok még mindig bizonyos óvatosságot tanúsít, és Európában is ugyanezt látjuk.
Magyarországon 1998 óta szerepel a büntetőeljárási törvényben a poligráf, eredménye bizonyítékként felhasználható. A törvény három helyen rendelkezik a használatáról. A gyanúsított hazugságvizsgálata csak a beleegyezése esetén lehetséges. A másik, hogyha poligráfiai vizsgálatra kerül sor, akkor kötelező szaktanácsadó alkalmazása, ám ez nem számít szakvéleménynek, a tárgyaláson nem lehet bizonyítási eszközként igénybe venni. A harmadik pedig: fiatalkorú gyanúsított esetében nem lehet ilyen vizsgálatot lefolytatni.
Réges-régen mondják, ahol egyáltalán a poligráf használata előkerül, hogy a vizsgálat visszautasítása nem értékelhető úgy, mint az illető bűnösségének a jele. Ezt jogilag ki lehet mondani, de nagyon könnyen lehet, hogy a nyomozó nem így gondolkodik, és azt mondja, hogy értem én, hogy jogilag nem mondhatom ki, hogy itt valami baj van, de hogy én jobban kapargatok, ebben senki nem akadályozhat meg – mondta Dr. Erdei Árpád. Ez idő szerint nem lehet száz százalékosnak tekinteni a hazugságvizsgálat eredményének megbízhatóságát, mert néha tévedéshez vezethet. Emiatt tehát bizonyítási eszközként a bírósági eljárásban Dr. Erdei Árpád szerint nem szabad figyelembe venni, és a törvény jelenleg ezt a felfogást tükrözi."