Az érv ugyanaz: A rendszer tovább nem egszerűsíthető.
Persze megint csak arról van szó, hogy megnézik a jelenlegi komplex rendszert, és elfelejtik a mögötte álló közel négy milliárd éves múltat.
A keringési rendszerek fejlődése szépen végigkövethető az egyszerű többsejtőektől az emberig. Nyílvánvaló, hogy a keringési rendszer sérülésektől való védelme is ezzel együtt fejlődik. Eredetileg nem is volt vér, csak a külső közeg diffúziója. Egy ilyen rendszert nyílván nem kell védeni. Később a már volt ugyan vér, de nyílt keringési rendszerben, még mindíg csak diffúzióval, vagyis nem volt nyomás alatt, következésképp nem is sprickolt ki avér a sérülésen. Emellett kisebbek is voltak ezek az élőlények, így eleve kisebb volt a kiáramlás, amit önmagában az érfal összehúzódása is kivédhet. És persze nem feltétlen probléma, ha az élőlény belehal a sérülésbe, ha egyébként sem szokott sokáig élni.
A véralvadást vezérlő rendszer kialakulása is történhetett hasonló lépésekkel, de ez már messze meghaladja az én biológia tudásomat.
De el tudom képzelni pl. hogy a vér alvadásra való hajlama fokozatosan nőtt, eredetileg talán nem is a sebek miatt. Ezután nyílván megjelent egy az alvadást gátló egyszerű mechanizmus. Ezután megjelenhetett a sebek környékén a gátlást átmenetileg megszüntető egyszerű mechanizmus. Lehet, hogy az élőlény néha elvérzett és néha a vérrögök ölték meg, de még így is jobban járt, mint az elődei. Innentől meg az alkatrászek megvannak, már csak fejlődniük kell.
Idézet egy másik cikkből, ami jól összefoglalja a probléma lényegét:
"A sejtek egy Boeing 747 repülõgéphez hasonlíthatóak, bár a sejtek sokkal összetettebbek és hatékonyabbak. (Egy Boeing 747 nem lenne képes tökéletes másolatot készíteni önmagáról — a Boeing vállalat nagy csalódására.) Mikor erre a repülõgépre tekintünk, mindjárt a megépítéséhez szükséges nagy tervezési erõfeszítés és intelligencia jut eszünkbe. [...]"
Ezért remek példa, nekem is épp ez jutott eszembe. Ugyanis egy 747-es gép iszonyatossan bonyolult szerkezet (ha jól emléxem kb. 2 millió alkatrésze van), és bármelyik mérnök megmondhatja, hogy jól megtervezni az egészet egyben teljes képetelenség. És ugye nyílvánvaló, hogy bármely alkatrész hiánya, vagy gyengébb minősége katasztrófához vezet (szomorú tapasztalat). Akkor hogy jöhetett létre ez a szerkezet?
A megoldás : Nem ezzel kezdték. Az első "repülőgép" pár botból és vászondarabból állt, amiből valami szárny félét eszkábáltak. Ezekhez később fejlesztették ki a motort, és az irányító elemeket. Ekkor skerült először ténylegesen repülni. Ezután az alkatrészek rohamosan fejlődtek, és újak is keletkeztek. Megjelentek a műszerek, melyek nélkül ma már lehetetlen repülni. Aztán megjelentek a számítógépek meg a GPS. Ma már több olyan repülőgép létezik (főleg katonai), ami számítógép nélkül leesne, mint egy darab kő (pl. B2). Emellett még sok kisebb-nagyobb részegység alakult ki és fejlődött tovább (pl. behúzható futómű). Némelyik fontos alkatrész kicserélődött (légcsvar->sugárhajtás). Tehát szépen megfigyelhető a fokozatos fejlődés az egészen primitív szerkezetektől az hihetetlenül bonyolultakig. Pláne, ha hozzávesszük a csak papíron és a mérnökök fejében létező köztes terveket. Ja, és természetesen minden egyes lépés jobb volt az előzőeknél, még akkor is, amikor fel sem tudtak szállni. Ez utóbbi esetben is számos kritérium alapján lehetett értékelni, hogy mennyire járnak közel a sikerhez.
Valahogy így kell elképzelni az evolúciót is. Ha a mai élőlények teljesítményét kiáltjuk ki alap elvárásnak, akkor természetes, hogy problémákba ütközünk. Ez olyan, mintha azt mondanánk, hogy egy repülőgépnek csak akkor van értelme, ha képes 400 utast 20000 km távolsára vinni közel 1000 km/h sebességgel, és persze luxus körülmények közt. És legyen képes éjszaka, rossz időben a nyílt óceán felett is navigálni. És legyen képes viharban is repülni, meg leszállni. stb.
Ehelyett a helyes alapkövetelmény valami olyasmi, hogy a repülőgép segítségével egy ember tovább maradjon a levegőben, mint ha felugrana.
És ugyanígy hiba lenne megkövetelni a szerkezeti hasonlóságot, pl. a delta szárnyat, a sugárhajtást, a spéci fémötvözeteket, a kompozit anyagokat, stb.