A cikk két ponton hibázik :
a) Egy gépet nem csak szerkezetileg lehet egyszerűsíteni, hanem funkcionálisan is. Egy repülőgép motor esetén persze erről szó sem lehet, hiszen forognia kell, és adott teljesítményt le kell adnia. Viszont egy bacinál közel sem ilyen szigorúak a követelmények. Egyrészt a haladáshoz nem szükséges feltétlen a forgó mozgás, elég a csapkodás is. Ráadásul a motor hatásfoka is lehet nagyon rossz, attól még a semminél jobb. Tehát nem igaz az, hogy nem lehet egyszerűsíteni a motort.
b) Itt nanotechnológiáról van szó, ami alapvetően különbözik a hagyományos gépészettől. Molekuláris méretekben teljesen más szabályok érvényesek. Például gyakorlatilag nincs súrlódás, nincsennek szilárd felületek. Vannak viszont molekuláris erők, amik ebben a mérettartományban erősnek és viszonylag nagy hatótávolságúnak számítanak, így jól használhatók tárgyak mozgatására, és vannak fehérjék, amik képesek alakváltoztatásra.
Emellett nagyon fontos az önszerveződés, ami szintén nem jellemző a makroszkópikus méretekre.
Érdemes megnézni az első mesterséges nano motorokat. Lényegesen egyszerűbbek, mint a baciké, mégis működnek.