Így 40 év után megint érzem:
Kifutok a világból, ha nem fogod kezem.
De Te szállj szabadon ming egy kisfiú,
Ki már nem csak szívében vándor.
Szóljon a rock! Vár hazám, örökké.
Akár tombolhat szél én nem fázom
szélben szól egy virágdal valahol...
már engem ne várjatok!
Ördög és angyal már elragadt
de Neked soha nem elég egy pillanat.
Érezzél engem ha egyedül vagy
nincs bocsánat képzeld el azt...
és napvilágnál próbáld meg újra.
Hogy más az élet az utca kövén
ki mondja meg, ki érzi meg: Te vagy én?
Itthon vagy otthon is ragadozókkal álmodom
Csitt! Síri csend. Még nem kell mennem..
de már várnak ott..