-
#52385
Ha már Europe
"A svéd Europe neve a hard rock zenében fogalom. Persze a többség csak a Final Countdown-t ismeri tõlük, de a 80-as évek elejétõl 92-ig folyamatosan alkottak, úgyhogy óriási hiba lenne õket a "one hit wonder" kategóriába sorolni. Jött ugye a galoppozós euro-metál korszak után a Final Countdown címû 1986-os alapmû, aztán Out of This World, ami sokak szerint a banda legjobb lemeze, (fellengõsnek tûnhet, de ennek az albumnak a végighallgatása bizony a nosztalgia könnyeit csalja még az érett férfiember szemébe is, egy olyan kort juttatva az eszébe, amikor a gitározásban a mainstream zenében is együtt volt meg az érzés és a virtuozitás, és tízmilliók rajongtak a dallamos, de mégsem nyálas rockért). A 90-es évek elején, a west coast elõretörésével a Europe is váltott, és megcsinálta a Prisoners in Paradise albumot. Egyik ismerõsöm szerint zenérõl írni olyan, mint építészetrõl táncolni. Ez az album pedig maga volt a nagybetûs ZENE, az azt megelõzõ kettõvel együtt, mindhárom kötelezõ alapmû rockrajongóknak. 1992 után az alternatív zenék forradalmát bizony ez a zseniális banda is megsínylette, kikerültek a tévékbõl, már a rádió sem játszotta a dalaikat, helyüket az addig alternatív minimálrock foglalta el, ami végül többéves kényszerszünethez vezetett...
Majd 2000 táján felreppent a hír: újra összeáll a Europe! Sokan csak egy extra bevételi forrást sejtettek a megalakulás mögött, ezt persze nehéz lenne száz százalékos biztonsággal megcáfolni, de mégis úgy érzem: a rajongók csak nyertek ezzel az újjáalakulással. Az eredeti gitáros, John Norum tért vissza, aki utoljára a Final Countdown album felvételeinél volt tagja a Europe-nak. Bizony, majdnem 15 évvel a kiszállása óta nem csak a trendek, hanem az õ elképzelései is változtak a zenérõl, és lévén oszlopos dalszerzõ, ez bizony megérzõdött a 2004-es Start From The Dark albumon. Akik billentyûszõnyeggel alátámasztott, masszív hard rockra számítottak, bizony nagyot csalódtak a bandában, mert sokkal inkább a modern rock felé mozdult el. Ezért vártuk nagyon az új albumot: most kiderül, hogy marad-e ez a vonal, esetleg visszatérnek a "bevált recepthez", ami manapság már értetlen fülekre találna a kiadóknál és a zeneadóknál (de mi nagyon örülnénk neki). Most épp nem a virtuozitás a divat a mainstream zenében, és ezt mintha õk is megérezték volna az új dalok írásánál. Persze ahogy megszólal "A Hang" a Secret Society elején, tudjuk, hogy ez bizony Europe, de elsõre egyben végighallgatva nagy sokk érheti a klasszikus Europe-on nevelkedett rajongót: Ez bizony legalább annyira a ma Európában virágzó HIM/Entwine-féle darkos-dallamos "light"-metal, mint hard rock. Mégis, érzésem szerint itt kevesebb a töltelékszám, mint a visszatérõ korongon, azzal együtt, hogy a hangzás még inkább egyszerûsödött, amit a kevés, és halkra kevert billentyûszólam is igazol. Ennek ellenére tisztán és érthetõen hallatszik még Levén úr basszusa is, persze Norum Les Pauljai uralják a terepet. Egy igazán slágergyanús dalt fedeztem fel, a másodikat, mely az Always The Pretenders címet viseli, talán erre fog majd klip is készülni. Balladában a Europe mindig is erõs volt: a Mother's Son sem késztet e véleményem megváltoztatására. Sorjáznak aztán a döngölõs, B-re hangolt gitárokkal megszólaló (ami amúgy az egész lemezre igaz) inkább metálos nóták is: Love Is Not An Enemy, Let The Children Play, és a Getaway Plan. A Brave And Beutiful Son engem az új Cult stílusára emlékeztetett, majd jön a lemezt záró Devil's Singing The Blues, amely szintén nem egy rossz dal, de én nem raktam volna utolsónak, mert igazából nem zárja le kellõen ezt a mûvet.
Szóval kicsit éhesen lett hagyva a rajongó: vajon hogyan tovább? Az biztos, hogy a Secret Society miatt az õs-fanatikusok nem elhanyagolható része fog egyszerûen hátat fordítani a bandának. Mivel az anyag a mainstreamnak túl kemény és "agyas" zene, az európai metál mezõnyben pedig most ennél jóval durvább zenekarok aratnak sikereket, valószínûleg nem marketing okokból lett ilyen az album, ami becsülendõ. Nem hiszem, hogy van olyan Europe-os, aki ezt fogja a banda legjobb alkotásának tartani. Ennek ellenére nem elveszett a zenekar, majd meglátjuk, élõben hogy szólnak ezek a dalok, ha hasonló lesz a hatás, mint a Start From The Dark-nál, akkor nincs félnivalónk, mert azok a dalok koncerten, és a 2004-es koncert DVD-n is bizonyítottak.
Remélhetõleg Budapestet is érinti majd az õszi/téli turné, aminek egyelõre csak a skandináviai helyszínei kerültek fel a hivatalos honlapra."
HI FI SÜTÖDE