Fórumozók által írt versek...
-
#87
Ezt kb fel eve irtam.A tema magaert beszel.
Újjászületés:A természethez
Nem mint testböl a vér
csorbul ki,nem úgy hegyböl
víg pataknak habjai,
Mely erötlenül a magasba kél,
Szélét vágja csúfan a dér.
Szélét vágja csúfan a dér.
Gondtalanság itt megpihen
halkan,szépen,s az ember
keze tüzként lészen
Pusztít orvvul a végtelen felszínen,
S vérét ontja a természet kertiben.
Vérét ontja a természet kertiben.
Árva rétek,gyarló kezek,
Mit elszenvedtenek mi általunk
a felperzselt emberek,ó a szegények!
Csillogásból vérré lettek,
S míly sok holtat eltemetek...
Míly sok holtat eltemettek...
Borzongató,embertelen isteni
kép,mely talán szép,
De gyomrában a halott nép
nem rest ott feküdni,
Nem bír már kitörni.
Nem bír már kitörni.
Nyugvó földek,csont temetönek
Kitünö vidékek,s ha víz belöl kilép
Tán újjászület majdan a nép?
Elhalt tövisek mindent beszönek,
S csak a vihar áll tetönek.
Csak a vihar áll tetönek.
Mind,mit emberek vártanak
felöled,ó természet!Töled
kértek új életet,s egyidöleg
buzgón támadtak,végül belöled
Mindenek feltámadtanak.
Mindenek feltámadtanak.