Chelsea Fan Club
-
#3955
Médiavisszhang
A napokban több olyan cikket olvastam mind olyan külföldi, mind olyan magyar oldalakon a Chelsea-ről, amelyek elméletileg semlegesek, amely irományok, hát hogyan is fogalmazzak, nem túl hízelgőek ránk nézve. Saját szemszögből persze dühítő lehet másoknak, hogy úgy nyerjük sorban a mérkőzéseket, hogy nem játszunk valami jól, a csapat kiváló egyéni teljesítményekkel, de nem tudja azt a meggyőző játékot mutatni, amit az elmúlt két szezon során. Ennek ellenére úgy érzem, hogy azok a fiúk, akik ott lent a pályán mérkőzésről mérkőzésre a mi szórakoztatásunkon és természetesen a győzelmeken fáradoznak, nem érdemlik meg ezeket a szavakat. Kritika ért már minket persze eddig is a tulajdonosunk végeláthatatlan pénzbefektetései miatt, különc edzőnk miatt, nyilatkozatok miatt, igazolásaink feddhetetlensége miatt. Természetesnek mondható folyamat, hogy egy klub felfutásakor rajongóinak számával egyenesen arányosan nő az irigyek és utálók száma is, és mindenkinek van magánvéleménye, de egy magát semlegesnek valló médium igenis tartsa magát az elveihez.
Kezdték azzal már az idény elején, hogy kikezdték az idei igazolásainkat. Sajnos ezeknek van némi valóságalapja, de túlzásnak tartom azokat a véleményeket, amik írásban megjelentek. Mind Shevchenko, mind Ballack, mind Ashley Cole megkapta a magáét. Nem véletlenek velük szemben az elvárások, hiszen mindhárman sztárok és nem két forintért és nem a magyar B ligába igazoltak. De még az ukrán csillagtól sem telik ki minden, pedig a média mintha az első perctől fogva góldömpinget várna el tőle minden egyes mérkőzésen. Ballackon is számon kérik volt csapatában betöltött szerepét és játékát. A legellentmondásosabb igazolás A. Cole személyéhez kötődik, még a szurkolók körében is, lévén érkezésével távozott egy igen megbecsült tagja a keretnek, és még rá is fizettünk, valamint kispadra került egy olyan játékos, aki Cole érkezéséig tökéletesen ellátta feladatát.
A Milan volt gólgyárosának esetében már egyesek addig mentek, hogy gólképtelenségének magyarázatát magánéleti síkra terelték. Ballackot szinte már eltemették az angol liga számára.
De mára eljutottunk odáig, hogy az összes játékost és eredményét, teljesítményét a sárba tiporják. A csapat oszlopa, Frank Lampard is kapott hideget, meleget. Talán nem látványos a játéka oly szinten, mint tavaly, lehet, hogy büntetőt is hibázott. De milyen formahanyatlás az egy támadó középpályásnál, hogy 6 mérkőzésen lő négy gólt?! Didier Drogba fantasztikus formában van. Sheva érkezésével - miután az ellenfelek inkább az ukrán csillagra figyelnek - kicsit több teret kapott a játékhoz, s sorban lövi a gólokat. Mérlege neki is 6 PL mérkőzésen 4 gól. A BL-ben viszont megszerezte a klub BL-es és saját Chelsea-s pályafutása első mesterhármasát! Ennek visszhangja:
"...Mindkét találat jellemző volt Drogbára. A másodiknál Bridge passza után éppen hogy átgyötörte a labdát a kapuson, majd a harmadiknál egyszerűen belebotlott a Lampardtól érkező labdába az ötösnél, ami így a hálóba perdült..."
"Kevéssel a szünet előtt Didier Drogba bepofozott egy kipattanót, a pihenő után nem sokkal egy halovány lövéséből a labda a kapus hasa alatt valahogy elvánszorgott a gólvonalon túlra, negyedórával később pedig egy rossz átvétele eredményezett gólt - így lőtt mesterhármast..."
Nem hiszem, hogy kommentálnom kellene, a szavak mennyire bántóak, holott az említett elefántcsontparti ha nem is élete, de Chelsea-s pályafutása csúcsán van. Nem mondom, hogy az elvileg semleges média emelje ezt a tettet isteni magasságokba, ne magasztalja, tehát ne akarjon többet írni, mint kell, de kevesebbet sem, és főleg nem ilyen stílusban.
Azok az emberek, akik karrierjük érdekében feladnak mindent, az otthon kellemes nyugalma helyett szállodákban, reptereken, repülőkön töltik idejük nagy részét, talán több tiszteletet érdemelnének. �Család, barátok, vallás - ezt a három démont kell legyőzni a karrier érdekében� (hogy honnan és kitől van az idézet, kiröhögnének, ha elmondanám, de igaz). Ezek az emberek megtették ezt a lépést annak érdekében, hogy embermilliókat ajándékozzanak meg kilencvenpercnyi boldogsággal, örömmel. Nem fogják megváltani a világot, de érdemelnek kicsivel több türelmet, bíztatást és elismerést. Szerintem.