BiroAndras#406
"Ha foglalkoztál álomkontrollal, (mondjuk ezt nem feltétlenül tételezem fel rólad)"
Történetesen foglalkoztam vele. Nem komolyan, csak egyszerűen rájöttem, hogy hogy kell csinálni (szakmai ártalom).
"Vajon egy végtelenül specializált méréssel, nem e éppen a valóságot és az ilyen magasabbrendű dolgokat űzzük ki a kísérletből, és a megértés lehetőségét magát?"
Nem. A kísérlet nem mágia. A kísérlet célja hogy megtudjuk, hogyan működik a valóság, és nem az hogy befolyásoljuk. Egy tudományos kísérlet annyiban különbözik egy hétköznapi eseménytől, hogy a történésekhez a díszletet mi állítjuk fel olyan módon, hogy a vizsgálni kívánt jelenség hatása lehetőleg egyértelműen jelentkezzen, és más jelenségek lehetőleg ne zavarjanak be. És hogy az esemény többször is megismételhető legyen úgy hogy mindíg csak egy paraméter változzon (amit épp vizsgálunk). A másik fontos rész, hogy az eredményeket alaposan elemezzük a megfelelő matematikai módszerekkel.
Tehát a lényeg az, hogy olyan körülményeket teremtünk, hogy a vizsgálandó jelenség leleplezze magát. Olyan, mint amikor a rendőrség egy bűnözőt akar csapdába csalni. Minden ugyanúgy történik, mint egy valódi bűnténynél, csak épp minden tele van beépített emberrekkel és kamerákkal. A bűnöző pontosan úgy viselkedik, mintha egy sima hétköznapi bűntényt követne el, csak épp nem titokban csinálja, ahogy szokta, hanem népes közönség előtt.
"Fizikusként bizonyára nem ismeretlen számodra az a jelenség, amikor egy rendszer, egy részecske egy bizonyos paraméterét vizsgáljuk pl az impulzusát, akkor ha minden határon túl megyünk a méréssel, egyszerűen értelmezhetetlen adatot, kapunk valami más paraméterre vonatkozóan."
Ez a jelenség csak a kvantumfizikában fordul elő, illetve akkor, ha egy intelligens lényt vizsgálunk.
Mindkét esetben a megfelelő módon végrehajtott kísérleteknél ki is derül a gubanc.
A kvantumfizikában a jelenség a világegyetem alapvető tulajdonságának tűnik, és az elméletek számolnak vele, így nincs gond.
A másik esetben pedig úgy kell eljárni, ahogy az említett esetben a rendőrök. A páciens elől el kell titkolni a kritikus információkat. Lehet úgy is csinálni, hogy ne tudjon róla, hogy épp egy kísérlet alanya, vagy úgy hogy ne tudja, hogy épp mit vizsgálnak rajta. Egy másik módszer a már emlegetett kettős vak teszt.
"Miért ne lehetne ez így ebben az esetben is?
A részecske kvantum szinten nem egy/két paraméterrel jellemezhető objektum, hanem a hullámfüggvény. Ez az ő valósága."
De a hullámfüggvény létezése, és alakja is pont a nagyon specializált kísérletekből derült ki. Ha a kísérletek nem lettek volna eléggé specializáltak, ez soha nem derült volna ki.
"Ha csinálsz egy végtelenül specializált kísérletet a telepátia létére vonatkozóan vajon, nem-e pont a valóság lényegét téped darabokra, a valóság "hullámfüggvényét"?"
Az a baj, hogy a jelenség túl gyenge ahhoz, hogy a hétköznapi életben egyértelműen észlelhető legyen. Jól tervezet kísérlet nélkül nincs sok remény a kimutatására. De nem látom, hogy miért rontaná el a jelenséget az, ha a ellenőrzött körülmények közt próbáljuk megfigyelni.
"Ha valóban olyannyira elmélyedtél a telepátia tudományos vizsgálatával foglalkozó irodalomban, mint ahogy azt írod, akkor tudod, hogy a jövöbelátás és a jővő befolyásolás között nem mindíg lehet különbséget tenni!"
Ezt tudom. De ez nem azt jelenti, hogy a kettő ugyanaz. Ha a jóslandó folyamat garantáltan determinisztikus (pl. számítógéppel generált minták), akkor szó sem lehet befolyásolásról.
"A kaotikus rendszerek valóban nem túl bonyolult matematikai összefüggésekre alapulnak (ez az egész egyik szépsége;).
Csakhogy ezek az egyszerű összefüggések végtelenül bonyolult mintázatot hoznak létre.[...]"
A befolyásoláshoz elég csak rövid távon, közelítő pontossággal jósolni. Erre pedig képesek vagyunk.