pipaxy#28 Az a gond, hogy rögtön mindenki arra próbál asszociálni, hogy élet = értelmes, önálló gondolkodásra képes, emberszerű élőlény. Az, hogy kialakul valahol az élet, még nem jelenti azt, hogy ott értelmes élőlények is alakulnak ki. Itt most arról van szó, hogy egyálltalán lehetséges-e az élőlények kialakulása, legyen akár pár baktériumról is szó.
Nem emberszerűre, de mindenképpen valami olyan élőlényre gondolok, amit saját szememmel látok, azaz nem kell a megfigyeléshez mikroszkópot használni.
Tegyük fel van valamilyen közeg, mondjuk víz, amelyben megvan az élethez szükséges minden ásványi anyag, de nincs benne semmi élet. Ebből a „kotyvalékból” hogy születik meg az első élőlény? Szerintem ehhez a lehető legkedvezőbb körülményeknek kell meglenniük, és lehet hogy akkor is szükséges még egy nagy adag szerencse. Miután az első élőlény létrejött alkalmazkodóképessége révén el tudja hagyni ezt a „bölcsőt” és meg tudja hódítani azt a területet, ahol egyébként soha nem alakulna ki az élet.
A másik pedig az, hogy miért tekinted alapvetőnek, hogy csak az emlős lehet a fejlődés csúcsa? Csak azért, mert a Földön ez a helyzet? Lehet, hogy egy geológiailag nagyon aktív bolygón a hidegvérű hüllők sokkal életképesebbek, nem?
Igazad lehet. A dinoszauruszok korában a szárazföldek jóval nagyobb része helyezkedett el az egyenlítő mentén, sokkal nagyobb életterük volt, mint pl. ma lenne. Életképesebbek is voltak, mint az akkori emlősök. De nagyon nagy előny az állandó testhőmérséklet. Az emlősök akár a saját testhőmérsékleténél 60 fokkal kisebb környezetben is vígan megél, sokkal nagyobb életterük lehet, mint a hüllőknek. Ezen kívül a klimatikus változásoknak is jobban ellenállnak, hiszen ha pl. leesik a hőmérséklet mondjuk 20 fokkal, a hüllőknek lőttek, de az emlősök átvészelhetik.