-
Renegade #11824 1937:
Mind a kilenc hadosztály teljes létszámban feltöltve, elkészült egy modern HE-112-es vadászszázad, bár tanácsadóim rávilágítottak, hogy ezek a gépek csak a környező ország tekintetében számítanak újnak, ráadásul megfelelő, modern harceljárások nélkül a hadászati értékük kevés. Sajnos további gondok merültek fel, ugyanis az egész országra kiterjedő úthálózat bővítés rengeteg erőforrást leköt, bár vannak még tartalékok, de egyes becslések szerint bizonyos nyersanyagok 1-2 éven belül elfogynak. Lehet le kell állítani a projektet. Mindeközben Olasz tanácsadók bevonásával elkészült a sorállomány új felszerelése, ami további plusz terhet jelent az iparnak. Tábornokaim javaslatára elrendeltem hat hadosztály páncélautókkal felszerelt lovasság felállítását, az indokuk szerint, egy esetleges háború kezdetére ezek a csapatok már csak névben lesznek lovasság, továbbá a Magyar gazdaság képtelen lenne a kornak megfelelő harckocsik fejlesztésére és gyártására, remélem igazuk lesz. Horthy Miklós nekikezdett egy új katonai doktrína megírásának és javaslatot tett rá, hogy keres valakit a vezérkarból, aki képes lesz nála hatékonyabb, továbbgondolt doktrínák elkészítésére. Ennek nyomán úgy döntöttem, hogy egy kis létszámú magasan képzett hadsereget kívánok fenntartani, utasítottam a vezérkart, egy mindenre elszánt készenléti hadsereg felállítására. Továbbá a Vegyiművek nekilátott még hatékonyabb eszközök kikísérletezésere, mert kémeink jelentése szerint leendő ellenfeleink jobban gazdálkodnak az ipari kapacitásukkal, mint mi.
1938:
Úgy döntöttem leváltom Andorka Dezsőt, bár személyében egy, a kutatókat inspiráló vezetőt veszítünk, de jelenleg nagyobb szükség van az ipari kapacitásunk bővítésére, ezen okból kifolyólag Keresztes Fischer Ferencet neveztem ki, aki jobban átlátja a mind az ellenséges mind a hazai ipari szükségleteket. Sajnos kompromisszumot kellett kötnöm, 125%-os kiépítettségnél le kellett állítanom A főváros kivételével az összes úthálózattal és kitermeléssel kapcsolatos beruházást, remélem ez a túlbiztosítás elegendő lesz a háború évei alatt, továbbá szén készleteink annyira megfogyatkoztak, hogy az agresszívan terjeszkedő Németországgal kellett egy drága üzletet kötnöm, sajnos ez elkerülhetetlen volt, mert a tartalékok már csak 10 napra voltak elegendőek. Az új ipari szabványok, kenőanyagok, javítottak valamennyit az ipar hatékonyságán, így bele mertem vágni a szegedi terület fejlesztésébe, na épp csak annyira hogy a majdani felvonulás területen ne sárban gördüljenek Csaba páncélautóink. Jó hír, Szombathelyi Ferenc képében megtaláltam a Magyar stratégák géniuszát, rossz hír az elasztikus védelem csínját-bínját csak Horthy műve után tudja megírni, milyen makacs egy ember. Ez azt jelenti, hogy ha 1939-ben háborúba kell bocsátkoznom, akkor nem leszünk sokkal ügyesebbek, mint 1914-ben, annak meg láttuk a végét. Úgy döntöttem, amíg Horthy be nem fejezi a művét, -minek is bíztam rá, nincsenek is hajóink, ő meg a tenger szerelmese-, addig maximálisan gépesítem a lovasságot és tovább fejlesztetem az ágyúinkat. Érdekes fordulat, Szombathelyi javaslatára Csatay Lajos kezdett bele az elasztikus védelem fejlesztésébe és a hadseregbe történő bevezetésébe. Szombathelyi azt javasolja, hogy miután a Ganz művek befejezi a szükséges csapatszállítók, motorkerékpárok fejlesztését, minden erőforrást a hadügyminisztériumnak rendeljek alá, sőt szorgalmazta 3 hegyivadász század felállítását is, akár a haderő modernizálás rovására. Jóváhagytam, de ez nagy felháborodást váltott ki az ellenzők között, úgy gondolják ezzel kritikus fejlesztések nem valósulnak meg, továbbá a légierőnk a fejlesztések nélkül semmit nem fog érni. Közben itt, ott a világban komoly háborúk dúlnak, bár Spanyolországban helyreállt a rend, Franco tábornok csapatai kapituláltak, de az a hír járja, hogy Japán nagy erőkkel, sikeresen támadja Kínát.