szurkolás, ultrák, hoolok, 3.félidő
-
Grenzjager #348 ..legyen vmi angol is :)
"FRANK HARPER
Sok embernek nem ugorhat be elsőre a neve, de ha azt mondom, hogy Ő az a srác a Ravasz Az Agy c. filmből, aki Kutyát, Ő az aki Billy Bright-ot a Football Factoryból alakitja, tudod a Chelsea hooligan mob balhés sörhasú tagja. Hát igen, Frank Harper és sokan mások a Football Factoryból igazi lelátói legendák…De lássuk mit derített ki Martin King:
“Egy dolgot Frankról, ő az aki aztán tényleg nem úgy néz ki, mint egy színész. Előjáróban annyit,hogy egy dagadt fasz, de jól nyomja!” Martin King
Frank Harper:
Downham Estaten nőttem fel, ez Catford és Bromley között van Dél kelet- Londonban. Ez a melegágya a Millwall szurkolóknak és a legtöbb arc erről a környékről a Millwallt favorizálja. Millwall szurkolóként nőttem fel, mivel az apám 1957 es 1965 között a klubnál rúgta a bőrt es vele nyerte meg a csapat a 4ik Liga Bajnokságát. Később elment Ipswichbe futballozni. Harry Cripps es Alex Stepney játszottak akkoriban együtt az apámmal, akkoriban rengeteg karakteres játékosa volt az oroszlános klubnak. Arról álmodoztam, hogy apám nyomdokaiba lépek és profi játékos leszek, de mikor befejeztem a sulit a Smithfieldi piacon kezdtem el melózni. Egy nap, az egyik cimborám elvitt az ifjúsági színházba Albany Empirebe Deptfordnal, és ettől fogva be lettem sózva. Szart se kapok a srácoktól a piacon. 10 éven keresztül hobbi színészkedtem csak, hogy megszerezzem a színészi gyakorlatot. Mint egy srác, csak 3 munka az amiről álmodozól: profi futballista, versenyautó sofőr, vagy színész. Én az uccsót választottam, 40 éves vagyok most, az öcsém szervezi a Lewishami tanácsnal a srácoknak a focit, apám és anyám nyugdíjba vonultak és leköltöztek Eastbournebe Kelet Sussex megyébe.
MK: Mi a kedvenc lelátói viseleted?
FH:
A korai 80as évek és azt mondanám, hogy a Burberry kabátok mar a 3ikon is túl vagyok, ez az amit viselek most is ( és ez az amit a football factoryban, a This Is Englandben vagy pl. a Ravasz Az Agyban is visel kedves Frank ).A Football csuda nagy divat show.
MK: Mi volt a legrosszabb lelátói viselet, amit eddig lattal a stadionokban?
FH:
A köcsög jelzőfényes gatyák, amiket az északiak viseltek a 80as években.
MK: A legrosszabb football élményed?
FH:
Én és 4 cimborám jól megkaptuk a Charlton szurkolóktól egy esti mérkőzés után a Valleyban. Úgy 13-14 évesek lehettünk, és egy hordányi csóka támadt ránk és gazoltak keresztül rajtunk. Millwall balhézott ott egész éjjel és hat csak közel akartunk kerülni a tűzhöz a jó álca végett.
MK: Ért valaha valamilyen komoly sérülés, kaptál e be valami rosszul sikerült ütést a football meccseken?
FH:
Az egyik legbaszottul sikerült élményem a fociban akkor volt mikor Millwall Ipswich-csel meccselt a Den-ben a 70es években valamikor. Szóval valahogy egy jó nagy csapat Ipswich betámadta a Cold Blow Lanet a pálya felöl. Mindenki nekik nyomult a lelátókról és én is ott voltam a sok mérges és beindult arc között mikor nekik rontottunk. A fejem neki ütődött egy vaskorlátnak és össze estem, de segítenem kellett az egyik haveromnak kikerülnie a tűzvonalból, aki úgy megütötte a fejét, hogy elájult.
MK: Részt vettél valaha is egy igazi kemény bunyóban?
FH:
Több mint elég esett meg velem a Millwall-t követve, de az ami jól bevésődött a fejembe az Luton idegenben a Kupáért. Véleményem szerint a probléma az lehetett, hogy bárki válthatott jegyet a mérkőzésre és szurkolok mindenhonnan jöttek és úgy szorongtak mint a szardíniák a kis dobozban a millwalli srácokkal egy helyen. Emlékszem meg a cimborám meg is jegyezte, hogy valakik meg fognak sérülni, mert akkora ember tömeg volt, hogy lógtak ,folytak le a korlátokról. Tengernyi ember volt és az egyetlen kiút, hogy agyon ne nyomjak egymást az a pálya volt. Rakás ember rosszul lett és abban a pillanatban nagyon úgy látszott ,hogy komoly sérüléseket szerezhetnek. Aztán a millwalli srácok neki rontottak a rendöröknek feltépték a székeket és egymásnak estek. Ez egy örült éjszaka volt, a képek magukért beszelnek.
MK: Mi volt a legkirályabb balhé amit lattal?
FH:
Chelsea idegenben, mikor is a millwalli mobok 4 irányból érkeztek a Shedhez, és elleptek az egész helyet. Az egész azzal ért véget, hogy a millwalli mag végig ott állt a golvonalnál.
MK: Mi volt a legfelkapottabb lelátói része a csapatodnak?
FH:
A Cold Blow Lane,de a 70-es 80-as években Millwall olyan kis kapukkal rendelkezett, hogy körbe tudtál mászkálni a pálya körül. Emlékszem arcokra akik a hasukat süttették a nap alatt és fel szemmel a mérkőzést figyelték.
MK: Melyik volt a helyed, hol volt a kedvenc ülőhelyed a stadionban?
FH:
A Cold Blow Lane-en, mindig vicces hely volt.
MK: Vissza tudsz emlékezni egy jó kis balhere a pályán vagy a pályán kívül amiben, te magad is reszt vettel?
FH:
A Ligaban Leeds ellen otthon, egy kocsmában voltam és kiürítették, azok akik bent maradtak a wc ablakon másztak ki az utcára. Ezernyi Millwall bujt elő a semmiből üveg és pohár esőt zúdítva a Leedsiekre.Az Old Bill ( rendőrség ) egy mikrobuszt hajtatott a kocsma elé, ezen a napon Leeds baszottul szerencsés volt, hogy elérték a pályát.
MK: Mikor volt a legjobban összeszervezve a mobotok, visszatudnál emlékezni azokra az időkre?
FH:
Jó néhány évvel ezelőtt, amikor a Wackers ( Bushwackers hirhedt millwall mob ) Maine Road-on sétált a Manchester City ellen. Összekaptunk egy hihetetlen bandát arra a napra. Manapság a Wackers csak egy városi mítosz. Ez az amiért úgy gondolom nincs vezető alak aki írhatna egy könyvet a millwalli csatákról a múltról.
MK: Ki volt a legjobban szervezett ellenséges mob, akivel találkoztál?
FH:
West Ham mindig is rendelkezett egy igazán komoly csapattal, és rengeteg jó cimborám ICF tag. A közös gyűlölködés ami a millwalli és west ham mag között van rejteget egyfajta kölcsönös tiszteletet a másik iránt, hiszen mindkét csapat egy gázos környékről nyomul, gázos környezet gázos alakokat szül!
MK: Melyik csapat a legnagyobb ellenfeletek?
FH:
A fő fő ellenség a West Ham, de Crystal Palace-t előbbre tenném. A fateromnak volt egy kocsmája a Clifton Arms, jobbra a Sasok ( Crystal Palace ) pályájától, szép volt látni mikor győzelmet arattunk rajtuk és meg a pénzüket is elszedtük tőlük az ivóban.
MK: Kik a legnagyobb szurkolói ellenfeletek?
FH:
Cardiff, csak mert Welsziek.
MK: Valaha is támogattál másik csapat csoportját?
FH:
Yeah, van egy jó maroknyi haverom a Chelseanél, szóval néha napján nem is olyan rossz premier ligás meccseket nézni. Emlékszem mikor Millwall szárnyalt a csúcson és Forest-el meccseltünk ( Nottingham Forest ) és Brian Clough mikor pályára lépett egy hatalmas ovációval fogadtak. Tudunk normálisak is lenni a Millwallnal, és külön értékeljük a jó futballt és a nagyszerű játékosokat.
MK: Valaha is követted, jártál e ki az Angol Nemzeti 11 mérkőzéseire, követted e a csapatot idegenbe?
FH:
Néhányszor ott voltam Angliával, de csak mint egy angol. Állandóan csalódott vagyok, amikor is egy nemzetközi megmérettetésen veszünk részt. A klubért vagy a hazaért, jó lenne ha 3-4 millwalli srácot tudhatnánk a nemzeti 11ben. De nem hinnem, hogy valaha is abba a pozícióba kerülünk mint a Man U vagy a Chelsea es azért aggódni, hogy a játékosaink nemzetközi mérkőzéseken vesznek reszt.
MK: Megneveznél 5 igazan ütős mobot?
FH:
West Ham, Chelsea, Pompey (Porthsmouth), Leeds , Cardiff barmikor…
MK: Melyik volt a legszemetebb pálya ahol valaha is jártál?
FH:
Grimbsy, 20 mérföldről bűzlik a haltól az egész város. Szarfészek! Azt hallottam az észak Millwalljainak hívjak magukat, álmodjatok tovább! Hagyjuk ha ez boldoggá teszi őket!
MK: Hol találkoztál a legrosszabb rendőri munkával, közbe avatkozással?
FH:
Portsmouth, 80-as években leugrottunk oda jó páran a meccsre és a rendőrök nem tudtak velünk mit kezdeni szóval szépen leültünk az útra és egy pár órára megbénítottuk az egész varos forgalmat.
MK: Mi volt az ami megállított, hogy ne keveredj bele jobban a balhékba?
FH:
Az apám prof játékosa válása és, hogy más jobb helyekről nézhettem a mérkőzéseket, de a legtöbb ember hooligan viselkedése csak egy minden napi dolog ott az Old Kent Roadon nem kifejezetten meccs napokra, tartogatják. Ez egy társadalmi dolog, társadalmi probléma, és hát néha napján megtörténnek a balhék a football pályán is, ahogy a minden napi életben az utcán nincs mit tenni ezzel. Láthatsz csókákat Bermondseyböl, akik egész pénteken éjszaka a Catfordi srácokkal bunyóznak de szombaton vállat vállnak vetve együtt nyomulnak a futballért!
MK: Szerinted mivel sikerült megállítania a rendőrségnek az állandó bunyózást a futballban? Szerinted működik is?
FH:
Kamera rendszer megállított egy rakat embert, hogy lejárjanak a futballra. Egyszer egy zsaru sasolt egész nap körülöttem a kocsmában az első mérkőzésen a 2001-es Millwall Birmingham balhé után és nem azért, hogy autogramot kérjen tőlem. Volt egy foto listája arról a mérkőzésről azokkal az arcokkal, akik benne voltak a játékban. Szóval a csóka sasolt rendesen és sasolta a képeket, a haverjaim mégnagyobb gázt kavartak, azzal, hogy elkezdték oltani a srácot, mekkora nagy fasz vagyok és kapcsoljon le, mert én vagyok az egyik banda vezér. Szóval próbáltam kitérni előle, de az csak jött utánam követett egészen a budiig ahol is megpróbált lekapcsolni. Egy őrmester keveredett oda valahonnan és elküldte a sunyiba a fiatal csókát. Ahogy elkotródtak, figyeltem őket és az őrmester oktatta a srácot, a kis zsernyák vissza nézett rám és küldött egy mosolyt, most már talán emlékszik hol láthatta az arcomat…
MK: Valaha is sokalltál már be attól, amit láttál a pálya körül folyt, erőszakra gondolok itt?
FH:
Úgy gondolom egy rakás srác túl ment mar a csúcson. Szóval, ha a nap végén néhány agyatlan ember bunyózni akar egymással, nosza, nyomják semmi gáz ezzel. Ha telefonon két mob lerendeli a bunyót valahol távol és kiverik a szart is egymásból akkor kit is bántalmaznak ők? De amikor ártalmatlan embereket ér támadás az gáz!
MK: Mi a kedvenc és a leggázabb football notátok amit egy másik csapatról énekeltek?
FH:
No One Likes Us We Don’t Care ez az örök kedvencem. A gázabbak, mikor is Leeds ellen játszottunk páran közülünk rákezdtek a Did The Ripper Fuck Ya Mum? Címűre ettől gázabb csak amikor Bobby Moore-ról nótáznak. Van az a vonal, amit nem lehet átlépni szerintem. Néhány játékos távol áll ettől a klubrivalizálástól, mint Bobby Moore, az egyetlen angol legenda, akivel ugye Anglia bevette a VB-t, és milyen fiatalon meghalt ez tragikus. Ma ott kellene ülnie az angol kispadon és irányítani a csapatot.
Az apám mesélt egy történetet Bobby Moore-ról, amikor is West Ham Ipswichcsel mérkőzött a Kupában. Szóval az Ipswich Manager azt mondta a játékosnak, hogy: ne adj neki időt és ő is csak egy egyszerű játékos. Szóval ez történt a meccs előtt. A pálya olyan volt mint egy mocsár és a West Ham 4-0-ra nyert. Az összes játékos sár iszap és mocsok volt tetőtől talpig, egy kivétellel. Ez Bobby Moore volt, egy sár folt nélkül, makulátlanul, ahogy kilepett a pályára, ez amit az apám mesélt róla. Egy igazi legenda volt."