BiroAndras#66
Sok érdekes állítást olvastam itt. Vegyük sorba :
I. Antianyag : Nos, az antianyagnak is pozitív tömege van. Ezt mérésekből is tudjuk, de ki is következtethetjük, abból a jól ismert jelenségből, hogy az anyag-antianyag ütközés hatalmas energiát szabadít fel. A keletkező energia Einstein híres képletéből számolható (E=m*c^2). Ha az antianyag tömege negatív lenne, a kapott össz energia épp nulla lenne. Ha pedig már ismerjük az antianyag tömegét, a gravitációs térerősségének kiszámolása sem bonyolult : G*m/r^2 (G=6.67*10^-11). Tehát a pozitív tömeg pozitív gravitációt okoz. Hacsak nem működik másképp a gravitáció az antianyagnál, de ilyenről nem tudok.
II. Evolúció : A közhiedemmel ellentétben ez egy nagyon alaposan bizonyított elmélet. Annyira alaposan, hogy gyakorlatilag nincs esély rá, hogy valaha is tévesnek bizonyuljon, bár annak megvan az elvi lehetősége, hogy nem teljes (de erre egyelőre abszolút semmi nem utal). Nézzük a bizonyítékok típusait vázlatosan:
1. Az alapelv (Mutáció+Kiválasztódás->Adaptáció) matematikailag tökéletesen leírható, és így a matematikán belül igazolható (nem is nehéz). Másrészt számítógéppel remekül szimulálható, és nem csak működik, de annyira jól működik, hogy számos alkalmazása is van. pl. Genetikus algoritmusok
És konkrét evolúciós kérdések vizsgálatára is használható : ( Nilsson DE, Pelger S. : A pessimistic estimate of the time required for an eye to evolve. - Linket sajnos nem találtam, pedig millió helyen hivatkoznak rá )
2. A természetben megfigyelhető az evolúció működése. A legjobb példák a vírusok és baktériumok, mert nagyon gyorsan szaporodnak. De nagyobb élőlényeknél is megfigyelhető, sőt új fajok kialakulását is sikerült megfigyelni. Egyébként a hagyományos tenyésztés/nemesítés is az evolúción alapul.
3. Ismert a mechanizmus, ami az elvet megvalósítja ( DNS ).
4. Az elmélet képes megmagyarázni az élőlények (beleértve az embert is) rengeteg tulajdonságát.
5. Vannak olyan "tervezési hibák" az élőlényekben, amelyek gyakorlatilag kizárják egy inetelligens tervező közreműködését. (ajánlott irodalom : George C. Williams: A pónihal lámpása )
6. Nincs szóbajőhető alternatívája az elméletnek.
7. Az ember evolóciójában a "hiányzó láncszem" már rég megvan. Az eddigi leletekből egy egész nagy gráfot lehet felépíteni, és még közel serm teljes.
8. Sejtmag + Sejtfal. :
Az a gond a sejtmaggal, hogy csak a legfejlettebb egysejtűeknek van. Tehát nem is lehet elengedhetetlen az élethez.
A sejtfal is elhagyható, a vírusoknak sincs. Egy csupasz RNS molekula remekül másolódik, ha a környezetben néhány enzim jelen van. Ezeket pedig képesek maguk is előállítani. Már csak az kérdéses, hogy az első RNS+enzim kombináció hogy jött létre. De, ha véletlenül kiderülne, hogy teremtés által, az sem cáfolja az evolúció elméletét, mert az csak a fejlődésre vonatkozik, nem a keletkezésre.
8. Olajfalók esete : Ezek lehetetlenségét épp az evolúció elmélete igazolja. Ugyanis létezésük túl nagy hasznos mutációt igényelt volna (az emésztőrendszer, plussz a sejtek biokémiája átalakításra szorulna), aminek a valószínűsége nulla. Ellenben baktériumok esetén egy ilyen mutáció nem lehetetlen, mivel ezek lényegesen egyszerűbb és nagyon gyorsan szaporodó lények. És baktériumban valóban léteznek is olajfalók.
III. Agy kihasználtság : Ezt úgy hívják, hogy "urban legend" (kevésbbé diplomatikusan: "hülyeség"). Az ember az agyának 100%-át használja, csak nem túl nagy hatásfokkal, mert az rengeteg tanulást, és gyakorlást igényelne, ami a legtöbbeknek nem éri meg. De, hogy mi az elméleti maxium, azt nem lehet meghatározni, így bármiféle százalékos becslés teljesen értelmetlen. Ráadásul az agy erősen moduláris felépítésű, és az egyes modulok teljesítménye nagyon különböző lehet, így az általános teljesítmény mérése elég nehéz, és nem is sok értelme van.
Egyebek :
"Az a baj, hogy az ember valahogy kilóg a földi természetböl."
Minél alaposabban vizsgálják a kutatók az emberi viselkedét, annál egyértelműbb, hogy nem állunk messze az állatoktól.
"A tudomány is tulajdonképpen egy hit. Van aki elhiszi , van aki cáfolja az elméleteket."
A tudományban van egy "bizonyíték" nevű dolog, amire általában nagyon kényesek.
"Csak idő kérdése, hogy bármelyik elmélet úgy járjon, mint Newtoni fizika, s jöjjön egy új Einstein. Ahogy javul a mérési pontosság, az eddigi hibahatáron belüli eredmények helyett bizonyíthatóan cáfolják majd meg a régi elméleteket, s jöhetnek az újak..."
A Newtoni fizika nincs megcáfolva. A tágyak ma is leesnek. Az új elméletek speciális esetként foglalják magukban a régieket.