strogg#16
Én a National geographic-on úgy hallottam egy tudós figurától, hogy azért nöttek olyan méretüre a dínók, és a rovarok, mert volt eröforrás rá.
Értsd: a hüllök, és rovarok légzöszerve roppant kezdetleges az emberéhez képest is, és mi sem vagyunk valami óriások. Oka a levegövétel. A 20% körüli oxigén tartalom a levegöben egyszerüen ilyen légzö szervekkel nem tudja ellátni a nagy testet. Ezzel szemben a Kréta, Jura, és hasonló idöszakokban a hatalmas erdöségek miatt (ugye akkor más volt még a föld tengelyének az állaopta is, értsd: nem volt ferde mint most, és az éghajlat is a föld szinte egész területén trópusi volt) a levegö oxigén tartalma 30-32-35% is volt. Így már egy nagyra nött rovar is tudott repülni, mert a fejletlen légzöszervével el tudta látni oxigénnel az izmait. Ugye nagy test->nagy szárnyak->nagy erö kell -> sokkal több oxigént éget.
Dínóknál dettó. Azért a hüllö légzöszerve eléggé karcsú még egy béka is liheg nagyon, ha megkergeted:))) Most képzeld el a T-Rex-et, amelyik 4-500 kilós testével sprintel egyet a zsákmány után:)
Bocsi, nem okoskodni akartam ,csak tényleg érdekesség. És a leg logikusabb válasz a kérdésedre, amit valaha hallottam.