- Csak én.
- *Fogalmad sincs, mennyire egyedül vagy Garfield*
- Csak nyugi Garfield, biztos nyomós oka van, hogy üres a ház.
- Jon biztos elment a közértbe.
- *Eladó*
- Az otthonom elhagyatott. Már évek óta nem él itt senki.
- De akkor ez azt jelenti, hogy már én sem élek itt évek óta!
- Ez meg mi?
- Jon! Ubul! Hát itt vagytok!
- Üdv, Garfield. Itt egy kis kaja.
- A nemlét csapdájába esve, Garfield a legnagyobb félelmével küzd...
a magánnyal.
- Számos kényelemben eltöltött év után, Garfieldot a megállíthatatlanul múló idő rémisztő látomása kínozza.
- Csak egyetlen fegyvere van.
- *A tiltakozás...*
- Nem akarok egyedül maradni!
- Kérsz reggelit, Garfield?
- Kinek kell az? Te kellesz!
- *A képzelet nagy úr. Elfeledtetheti a múltat, beárnyékolhatja a jelent vagy csábítóan színesre festheti a jövőt... de meg is rendíthet abban a téves hitünkben, hogy mindeddig helyesen éltük az életünket. Vége.
[ize, kicsit nyakatekert lett.. ha vki tud jobbat, ossza meg velünk;]
#7554
