Informatika és tudomány

  • [NST]Cifu
    #197
    Kijött az STO háttértörténetének első darabkája: a 'Galaxis mai állapota':

    Csillagidő 77021.1

    Húsz év telt el a gyalázatos Shizon Eset óta, a Bolygók Egyesült Föderációjának víziója az intergalaktikus harmóniáról kínzóan közel van a beteljesüléshez.

    A tárgyalások a Romulan Csillagbirodalommal, több, mint egy generáción át tartó patthelyzet után nemrég felgyorsultak, köszönhetően a Romulán fél sorozatos, váratlan engedményeinek. Ugyan sokan a Föderációban azt sejtik, hogy az ősi ellenség készül valamire, ők is elismerik az áttörést, amit egy galaxis szerte elismert diplomáciai szakértelemmel rendelkező bizonyos 94 éves Földi nagykövetnek.

    A Klingon Birodalom, hajdan a Föderáció legnagyobb ellensége, jelenleg a legmegbízhatóbb szövetségese. Igaz van néhány (főleg a nemrég visszaállított Duras Házból származó) elégedetlenkedő hang, akik a Birodalom visszafogottabb beleszólását sérelmezik a Galaxis eseményeibe, a legtöbb klingon úgy gondolja, hogy a Föderáció egy becsületre méltó (igaz kissé vértelen) bajtárs. Sehol sem olyan elterjedt ez a nézet, mint a Miral Pris     (Tom Paris és B'Ellana Torres első szülött gyermeke) ifjú követőinél, akik úgy döntöttek, hogy a Csillagflottához csatlakoznak az ifjú próféta nyomdokait követve.

    A Borg, hajdan a galaxisban egyre inkább elterjedő megállíthatattlan fertő, csak alig-alig tünt fel, mióta elpusztították a transzwarp központott, mintegy húsz évvel ezelött. Miközben néhányan komolyan aggódnak, hogy valójában csak erőt gyűjtenek egy friss invázióhoz az Alfa kvadráns ellen, a legtöbben úgy vélik, hogy a Borg kollektíva lemondott a Föderáció asszimilálásáról, egyszerűen azért, mert nem éri meg a erőfeszítést. Akárhogy is, a Csillagflotta járművein Janeway admirális és Seven of Nine által kifejlesztett védelmi rendszerek a Borg veszélyt sokkal kezelhetőbb szintre csökkentették.

    Az egész kvadráns arculata lassan megváltozni látszik, a régi ellenfelek lassan új barátokká váltak, a régi félelmek már kevésbé rémisztőek és a hajdani konfliktusok lassan a homályba vésznek.

    Most, a XXV.század hajnalán a Bolygók Egyesült Föderációja egyre inkább abban a pozicióban találja magát, mint emberi megalapítói csaknem háromszáz évvel ezelött. A nagy háborúknak úgytünik vége, a komoly veszélyforrások megszelidültek, és egy univerzumnyi lehetőség vár kiaknázásra.

    Ahogy a látóhatáron feltünik a BEF történelmének ezen látványos fordulata, egy karizmatikus elnök merészen tekint a jövőbe. Arra biztatja a civileket és a tudósokat, hogy nézzennek előre a "következő határra", és drámai leépítésre utasította a Csillagflottát, hogy az erőforrásokat a hadigépezetekhez szükséges technológiák helyett inkább az áttörő felfedezések előremozdítására használják fel. A legelső ezen békeidős kezdeményezések közül a hatalmas transzwarp hálózat kiépítése, amely lehetővé teszi, hogy egy űrhajó a kvadráns egyik feléből a másikba szinte egy pillanat alatt eljuthasson. A Borg technológia visszafejtésén alapuló rendszer igéretesen halad, hogy jóra fordíthassa a transzwarp technológia látszólag végtelen lehetőségeit.

    Legalábbis ha ez a technológia nem lenne ilyen költséges...és nem robbanna le oly gyakran. De az elnök igéri, hogy megvan a terve ennek megoldására is.

    Noha a legtöbben örülnek annak, hogy elég sokáig éltek ahhoz, hogy lássák a Csillagflotta pallosát ekevassá kovácsolják, egyeseknek megvannak a maguk kételyei. A Csillagflotta egy része, mindenhol ellenségeket látva meg van győződve arról, hogy a Föderáció csapdába sétál, és titokban előkészületeket tesznek a csapda bezáródásakor elkerülhetettlenül kitörő háborúra. Mások azt visszhangozzák az emberiségnek, amit már három évszázaddal korábban is és aggódnak, hogy nem készültek fel egy ilyen fejlett és nem kellően megismert technológia kezelésére. Megint másik, mint az a bizonyos 94 éves Földi nagykövet pedig nem felejtette el, hogy az univerzum sokkal több meglepetést és veszélyt rejt, mint azt bárki is el tudja képzelni...

    A fenti eredetijét amúgy Mike Stemmle követte el, aki korábban tizennégy évet töltött el a Lucasartsnál, többek között a Sam & Max, a Star Wars: Jedi Outcast és az Indiana Jones and the Fate of Atlantis fejlesztésén. Ha a neve az Afterlife kapcsán ismerős, akkor ezúton is küldi mélységes bocsánatkérését.

    Amúgy ki a fene lehet az a 94 éves nagykövet? Picard? Dianna Troi? Ne adj isten Riker?
    A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!