#18
Nézd, irtam, hogy ebben a folyamatban a művész is csak egy része az egésznek, függetlenül attól, hogy tehetséges vagy nem. Ez másodlagos szempont. Nézd meg milyen visszás a helyzet egy Fal koncerten: fönn a szinpadon, a szinpadképen egy menetelő kalapácstömeget látsz, miközben a szinpad elött is egy feldühitett TÖMEG tombol! Érdekes nem?
Mondom mégegyszer, mindez független attól, hogy milyen értékes zenét csinálnak. Ugyan ezt a felhergelt tömeget látod egy Eminem, vagy egy Queensryche koncerten.
Az egésznek a lényege, hogy amiben élünk az valójában már a "posztjóléti" társadalom. A média nem azzal van elfoglalva, hogy egy rózsaszin világ képét, nyugodt elégedetséget sugározzon felénk, hanem egy széteső társadalmat látunk magunk körül, és a fogyasztás maga a létfenntartás és az életért való harc. Ez sokkal jobban motiválja az embereket.
Másrészt kicsiben is müködik az adósság válság intézménye. Ahogy pl az adósság csapdában vergődő fejlődő országok is már többszörösét fizették vissza a felvett kölcsönöknek a kisembereket is folyamatos pénzügyi bizonytalanságban tartják. Pl A magas lakás árak miatt nyugaton és nálunk is az emberek hatalmas pénzeket fizetnek lakbérként, meg albérletre, amig egyáltal olyan helyzetbe jutnak, hogy elkezdhetnek lakásra gyűjteni.
A posztjóléti társadalomban már nem az olcsó nagytömegű, jóminőségű áru a jellemző, hanem ennek a drága, profitmaximalizált változata. Egy márkás tréning ruha ua minéségű mint a nem márkás, az emberek még is ölni tudnának érte, hogy a pipa ott legyen a hátukon. És az alsóbb rétegek pedig még feltűnőbben vásárolják ezeket, csak hogy azt mutathassák ők nem is alsóbbak, mert megtehetik.