dez#89
1. Nézd, attól, hogy tudunk egysmást arról, milyen kémiai folyamatok zajlanak adott érzelmek megjelenésekor, még nem értettünk meg belőlük mindent. Van egy nagy különbség a gépies gondolkodás, és az érzelmek között: az érzelmeket átéljük. Akár úgy is, hogy minden mást (teret, időt, stb.) kizárunk: az alap érzelmeknek önmagukban is átélhetőek, érzékelhetőek (mondjuk ilyen nem nagyon él át olyan személy, aki egyfolytában a logikus/analítukus gondolataival van elfoglalva). Miközben a világ összes egyéb dolgát csak egymáshoz való valamilyen viszonylatban, rendszerben tudjuk felfogni...
2. Szerintem értelmetlen dolog, hogy egy szövetcsomó lenne a "lélek rejteke". Éppen arról van szó, hogy a "lélek", tudat képes különféle helyeken "ott lenni" az agyban (aztán a köv. pillanatban már más helyeken), egymástól fizikailag elkülönülő részekről képes "adatot levenni" (miközben pl. egyszerre élünk meg olyan dolgokat, amik az agyban térben szétszórva vannak jelen). És visszahatni is képes, nem csak szemlélő. (Szerintem a további kutatások éppenhogy ezt fogják egyre nyilvánvalóbbá tenni. Persze a kutatók egy része nem lesz hajlandó ezt tudomásul venni.)
Persze, mint mondtad, nem minden tudatosul az agyban (ezt úgy is mondhatnánk, nem képes _bárhonnan adatot levenni_, csak számára megfelelően előkészített tartalmakat, legalábbis alapesetben). És éppen ez az érdekes: az agy feldolgoz mindenfélét, "oszt-szoroz", kiszűr, beszűr, stb., és ebbe a tudatnak sem sok beleszólása van (alapesetben). Végül a létrejövő tartalmakat szépen "levetíti". De kinek, minek? És miért alkalmazkodott (és alkalmazkodik folyamatosan) egy ilyen "illuzióhoz"? Miért nem "teszi a dolgát" a legoptimálisabban, mint egy gép?
3. Gének: a gének csak az agy alap-felépítését határozzák meg. Az agysejtek összekapcsolódásainak csak legfontosabbjai vannak lekódolva, a többi (milliárd x milliárd variáció) "fakultatív". Tehát itt nem a gének száma számít, hanem a sejtek száma... És van egy pár nagyságrend különbség az 1 és a 100 milliárd között, a variációs számról nem is beszélve.
Azt mondod, a "legvalószínűbb álláspontot próbálod képviselni". Szerintem nincs olyan, hogy legvalószínűbb. Az koronként más és más. Ha egy lehetőséget kiragasz (valamely logikailag felépített rendszer alapján), és a többit eleve elveted, nem is próbálod "más szögből" is nézni, már nem a valóságot fogod látni, hanem csak egy szeletet, vetületet, stb. (Ami önmagában egy látszólagos egészt is alkothat, legalábbis ha nem nagyon piszkálsz bizonyos részleteket.)